Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előző és a jelenlegi pénzügyminisztériumi vezetés által készített államháztartási előrejelzések összevetéséből az állapítható meg, hogy idén akár a GDP 4,8 százalékára is felszökhet az alrendszerek együttes hiánya. Ez akkor következne be, ha az új kormány változtatás nélkül végrehajtaná a Fidesz-kabinet által hozott korábbi döntéseket. A számításokat megnehezíti, hogy némely előirányzatok változásával mindkét kormány számolt, más esetekben viszont nincs meg ez az összhang.
László Csaba pénzügyminiszter a közelmúltban kijelentette, hogy az MSZP-SZDSZ kormány 100 napos programjának végrehajtása önmagában nem növeli az államháztartás ez évre tervezett 505,5 milliárd forintos hiányát, de az előző vezetés alatt hozott intézkedésekkel már a GDP 4,2-4,3 százalékára nőhet a deficit.
Ez az arány a Varga Mihály pénzügyminisztersége alatt összeállított államháztartási előrejelzés alapján 172,5 milliárd forint többlethiányt takar, s érthetően csak a Fidesz-kormány elkötelezettségeit vette figyelembe. Áttekintve az egyes előirányzatokat az szűrhető le, hogy a László Csaba-féle változat elsősorban a 100 napos program végrehajtására koncentrál, annak a finanszírozási hátterét biztosítja, s emellett még néhány elkerülhetetlen intézkedést is beemel a tennivalók közé (gyógyszerkassza feltöltése, gyógyító-megelőző ellátások finanszírozási keretének emelése). Ennek megfelelően 250 milliárd forinttal megemelték a központi költségvetés bevételi előirányzatát, s hasonló mértékben változtatták a kiadási oldalt is. A szocialisták által várt többletbevétel teljes egészében adóból folyik be. Az előző vezetés még 234 milliárdos bevételi és 297 milliárdos kiadási többletet vett számításba. A korábbi PM-vezetés 170 milliárd adótöbblettel kalkulált, ezenfelül vártak még mintegy 170 milliárd terven felüli forintot a költségvetési szerveknél és 10 milliárd pluszt a kamatbevételeknél. Lemondtak ugyanakkor 121 milliárd forintról, amit főleg az állami vagyonból származó bevételek (ÁPV Rt. osztalékbefizetése, UMTS mobiltender kiírása), illetve a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó tételek (orosz államadósság lebontása) tettek volna ki, s a központi szervek befizetése jogcímén is kevesebb bevételt vártak. Mindezek egyenlege adja ki a 234 milliárdos bevételi többletet. Az összevetés kedvéért ebből érdemes konszolidálni a költségvetési szerveknél keletkező többletet, ezzel a László-féle számítás ugyan nem foglalkozik, de bizonyára befolyik a büdzsébe. Az egyenleget ugyanakkor ez nem befolyásolja, mert az intézmények el is költik ezt a pénzt. Marad tehát 60-65 milliárd forint ténylegesen felhasználható többlet, ami az előző PM-vezetés számaiból kiolvasható. Ezzel szemben áll a büdzsé módosításában szereplő 250 milliárd forint plusz. Ez az összeg azonban csak akkor mutatja a ténylegesen várható többletet, ha az állami vagyon kapcsán várt bevételt besöprik, márpedig erre vajmi kevés esély van. A harmadik generációs mobiltendert ugyanis még ki sem írták, s az ÁPV-től sem várható jelentős befizetés idén. Sőt, a szervezet még 137 milliárdot várna privatizációs tartalékának feltöltésére a költségvetésből, ám a PM-től egyértelmű nem volt a válasz erre a felvetésre (s vélhetően korábban sem számoltak ezzel az átutalással). Hasonlóan kérdéses az orosz adóssághoz kapcsolódó befizetés teljesülése is idén. Összegezve tehát jelen helyzetben az új kormánynak ténylegesen kevesebb mint 130 milliárd forint elkölthető többlete marad a központi büdzsében, amit nem növelnek érdemben az adóbevételekben rejlő további tartalékok sem, ezek ugyanis csak igen csekély mértékben állhatnak idén rendelkezésre (lásd a táblázatot).
Végrehajtva a költségvetési szervek kapcsán már említett konszolidációt, a kiadási oldalon azt kapjuk, hogy míg a korábbi PM-vezetés 125-130 milliárd forint többlettigénnyel számolt, a jelenlegi 250,1 milliárddal. Ebből 81,2 milliárd forint az egészségbiztosítási alap feltöltésére (gyógyszer, gyógyító-megelőző ellátások) szolgál, 92 milliárd jut a szeptemberi béremelésre, 48 milliárd pedig az általános tartalékba megy. A családi pótlék emelése is elvisz 18 milliárd forintot, 3,7 milliárd pedig médiatámogatást takar. Ezek többnyire nem feleltethetők meg a Fidesz-kormány által szükségesnek tartott módosításokkal (kivéve a gyógyszertámogatást és a gyógyító-megelőző ellátást, ezeket azonban nem a büdzséből, hanem a járulékbevételekből tervezte finanszírozni a Fidesz), azok ugyanis javarészt az előző évben született döntések áthúzódó hatásait voltak hivatottak átvezetni a büdzsén, míg a most benyújtott módosítások új jogcímeket keletkeztetnek. A polgári kormány csomagjából tehát közel 130 milliárd forint kiadás a mostani kormányra is kötelezettséget ró, ezek megváltoztatására irányuló javaslat, eddig legalábbis, nem ment az Országgyűlés elé.
A tb-alapoknál is elég kusza a helyzet: az előző vezetés 130 milliárd forint többlet járulékbevételt várt, míg a mostani csak 69 milliárdot. Itt tehát rejlik némi tartalék, ám ezt elviszik az előző kabinet által hozott intézkedések. A terven felüli kiadások között több mint 101 milliárd forintot tesz ki az évközi nyugdíjemelés, amivel a költségvetés módosításában a szocialisták nem számoltak, holott ez törvényi kötelezettségen alapul, tehát mindenképpen finanszírozni kell. A táppénzkeret feltöltése sem szerepel a javaslatokban, pedig itt is legalább 14 milliárd forint a többletigény.
Az új PM nagyrészt a büdzsé átutalására alapozta a tb-alapok feltöltését, ezért ezzel az összeggel - amit egyszer már figyelembe vettünk a költségvetés kiadásai között - konszolidálhatjuk a kiadásokat. Kiindulva a pénzügyi tárca által az elmúlt hónapokban közzétett adatokból, összességében azt kapjuk, hogy idén a 100 napos program, továbbá a leköszönt kormány intézkedései 590-600 milliárd forinttal növelik az államháztartás kiadásait, amivel szemben 310-320 milliárd forint többletbevétel áll. Korábbi számításainkkal szemben (NAPI Gazdaság, 2002. június 3., 1-3. oldal) tehát az egyenleg 270-280 milliárd forinttal romlik abban az esetben, ha a fentebb vázolt folyamatok nem változnak az év során.
Baka Zoltán
