László Csaba pénzügyminiszter egy tegnapi háttérbeszélgetésen kifejtette, hogy a magyar gazdaság jelenleg növekedési mélypontjánál tart, és a bruttó hazai termék (GDP) éves növekedése az első negyedévi 2,9 százalék után elérheti a 3,5-4 százalékot. A tárca számításai szerint ez javuló külső konjunktúra és dinamikus, 4,5-5 százalékos belföldi felhasználás (5 százalékos fogyasztás és 5-6 százalékos beruházás) mellett valósulna meg.
Ennél is optimistább pályát rajzol fel a tárca költségvetési törvénymódosítása, amely 4,2 százalékos bővülést sem tart kizártnak. Ez a feltételezés a jövedelemkiáramlásra épít: a két kormány bérintézkedéseinek hatására a lakosság összjövedelme idén 2,5 százalékponttal emelkedhet. Mivel a béremelés csak a közszférára vonatkozik, a versenyszférában erről az oldalról nem jelentkezik inflációs nyomás, így idén tarthatónak látszik az 5,5 százalékos infláció. A reálbér ebben az esetben 10-11 százalékkal nőhet a PM számításai szerint, ami a lakossági reáljövedelmek 7 százalékos emelkedéséhez vezet. A lakossági fogyasztás akár 6,5 százalékkal is növekedhet; az emelkedés zömében az alacsony jövedelmű rétegeket érinti, s ők a többletet elsősorban fogyasztásra fordítják. A tárca szakértőinek feltételezése szerint a többletfogyasztás importvonzata csekély lesz, így a GDP idén akár 4,2 százalékkal is bővülhet. Ezen okok miatt a folyó fizetési mérleg romlása sem okozhat egyensúlyi problémát - véli a PM -, s a hiány a GDP 3-3,5 százaléka között alakulhat.
A GDP idei alakulása azonban erősen függ a külső konjunktúrától, a fellendülés kezdetének időpontjától. Amennyiben a nemzetközi gazdaság csak az év vége felé áll gyorsuló pályára, a magyar export csak 5-6 százalékos növekedést tud majd felmutatni ebben az évben. A vállalatok ilyen környezetben visszafogják beruházásaikat, amelyek 4 százalék körüli mértékben bővülhetnek. Az eldöntött magas bérkiáramlás ellenben magas szinten tartja a fogyasztást. Összességében a GDP növekedése elhúzódó recesszió esetén is meghaladja a 3,5 százalékot, a folyó fizetési mérleg hiánya viszont ebben az esetben magasabb, 3,5-3,7 százalék lehet.
Tegnapi találkozóján a pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy az elmúlt másfél év intézkedései jelentősen rontották a magyar gazdaság versenyképességét, amin feltétlenül változtatni kell. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy reméli, a piac már hisz az infláció folyamatos csökkenésében, s ennek megfelelően viszonyul a jövőben a béremelésekhez. Elmondta, hogy az államháztartás deficitje idén mindenképp magasabb lesz a vártnál, a túllépés mértéke a GDP 1,1 százalékára rúghat, ami azonban nem okozhat gazdaságpolitikai problémákat.
(NAPI)
Baka Zoltán