Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Májusban tovább gyorsult az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számolt - hiányának növekedése, a deficit immár eléri az éves terv 81 százalékát. Az alrendszerek közül a tb-alapoknál nyolcszor akkora a hiány, mint amit egész évre terveztek, igaz, itt a központi költségvetés később esedékes átutalásai, illetve az előlegek visszatérülése valamelyest alacsonyabb tényleges deficitet mutatnak.
A központi büdzsében lényegében a korábbi hónapokra jellemző folyamatok folytatódtak, a főbb adónemekből nyilvánvalóan többlet folyik be, míg a másik oldalon - elsősorban a költségvetési szerveknél - számottevően nőhet az eredetileg tervezetthez képest a kiadás. Ezt a tavaly hozott béremelések áthúzódó hatása okozza, aminek a forrását nem építették be az idei előirányzatokba. A Pénzügyminisztérium legutóbb közzétett prognózisa szerint az új kormány rövid távú intézkedései nélkül is 172,5 milliárd forinttal nagyobb lenne az államháztartási deficit a 2000 őszén elfogadott 505,5 milliárdnál, ami még a Fidesz-kormány alatt keletkezett kötelezettségeket takarja. Úgy tudjuk, hogy a 100 napra szóló kormányprogram idei végrehajtásának nettó költségvetési kihatása közel 150 milliárd forint, vagyis összességében 322 milliárddal lenne nagyobb a deficit a tervezettnél.
Számítások szerint azonban ennél valamivel mérsékeltebb is lehet a hiány mértéke. A PM előrejelzései a főbb adók esetében például túlzottan visszafogottnak tűnnek: az áfából bő egy hete még csak 30 milliárd forint többletet reméltek, holott csak májusig az időarányos túlteljesítés meghaladta a 25 milliárd forintot. A napokban a pénzügyminiszter már megpendítette, hogy a korábban megjelöltnél 25 milliárddal nagyobb is lehet ez a többlet, de még ez is óvatos becslésnek tűnik. Az szja esetén is van még tartalék, mivel a 100 napos program 50 százalékos béremelést ígér a közalkalmazotti körben, aminek az szja-terhe több tízmilliárd forinttal növelheti terven felül a bevételeket. Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő Rt. elemzője ezek mellett arra is számít, hogy az állami vagyonbevételről sem mond le teljes egészében a büdzsé. Az első öt hónap alatt kevesebb mint 2 milliárd forint folyt be ezen a jogcímen, holott az előirányzat meghaladja a 100 milliárdot. Ebben az esetben az ÁPV Rt.-től lehet befizetésre számítani akár privatizáció, akár osztalék formájában, a harmadik generációs mobiltelefon-tender kiírására ugyanis idén már vajmi kevés esély van. Utóbbi teszi ki egyébként az előirányzat több mint 60 százalékát.
Az elemző szerint a rövid távú kormányprogram 150 milliárdjából mintegy 50 milliárdot fedezhetnek ezek a bevételek, vagyis összességében 270 milliárd forint finanszírozását kell megoldania a Pénzügyminisztériumnak. Ezzel a GFS szerint számolt államháztartás egyenlege a GDP 5, az EU-módszertan szerinti pedig 7 százalékára emelkedhet a korábban tervezett 3,2, illetve 4,9 százalék helyett. Úgy véli, a többlethiány finanszírozása megoldható a forintpiacon államkötvények kibocsátásával, ráadásul az Államadósság Kezelő Központ Rt.-nek ennek érdekében nem is kell növelnie a kibocsátását. Ezt ugyanis az elemző szerint már megtette az első negyedévben, amikor az MNB kötelezettségeinek finanszírozására változtatott az ütemterven, így a továbbiakban nem lesz szükség terven felüli kibocsátásra. Nagy szerint a piac fel tudja szívni a megnövekedett kínálatot, ám ez a hozamok növekedésével jár együtt. A költségvetés mellett ugyanis a folyó fizetési mérleg hiánya is erőteljesen növekszik (az első négy havi deficit 947 millió euró volt, amiben a büdzsé túlköltekezése játszott döntő szerepet), az ikerdeficit kialakulása pedig növeli az állampapírok kockázatát.
Baka Zoltán
