Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közvetve állami tulajdonban lévő vállalatok vezetői a kormányváltás utáni első napokban a sajtón keresztül is felhívták a tulajdonosok figyelmét arra, hogy összességében 50-60 milliárd forint tőkejuttatásra tartanának igényt. A Malév vezetése már a májusi közgyűlésen megfogalmazta, hogy a társaság megkezdett átalakítási programjának véghezviteléhez állami tőkejuttatásra tart igényt, s ezt abban a reményben fogalmazhatta meg, hogy az Orbán-kormány elvi döntést hozott arról, miszerint a sikeres átalakítás esetén vállalja a tőkerendezést (NAPI Gazdaság, 2002. április 23., 6. oldal).
A társaság két év alatt 50 milliárd forint forrást igényelne. A kormányzati döntést az is sürgeti, hogy Malévnek június 30-ig döntést kell hoznia 6 újabb Boeing béreléséről 10 repülő tavaly nyélbe ütött bérlete után. A Malév feltőkésítése azért is szükséges, mert Magyarország a légi közlekedés terén nem kapott átmeneti mentességet. A társaság éveken keresztül hiába kopogtatott tőkejuttatásért, míg 2001 végén megkapta azt a 9,2 milliárd forintot az ÁPV Rt.-től, amiből 4 milliárddal, 11,7 milliárdra emelték a vállalkozás alaptőkéjét, 5,2 milliárd forintot pedig tőketartalékba helyeztek.
A Magyar Posta Rt. is hasonló döntésre vár, vezetője szerint 20-25 milliárd forint tőkejuttatásra lenne szüksége a társaságnak, amely éves szinten 4700 milliárd forintos készpénzforgalmat bonyolít le, s amelynek jegyzett tőkéje a Postabank nélkül 11,6 milliárd forint. A posta vezetői többször jelezték ezt az igényüket, ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy enélkül is működőképes a társaság.
Az Antenna Hungária (AH) Rt. vezetői is éveken keresztül kopogtattak reménytelenül tőkejuttatásért a tulajdonos ÁPV Rt.-nél. Most azonban saját forrás hiányában úgy tűnik, nélkülözhetetlen az állami pénz, az AH-nak ugyanis mintegy 11 milliárd forintot kellene a V.R.A.M. Rt. tőkeemelése kapcsán októberéig kifizetnie a Vodafone-nak ahhoz, hogy megőrizze az abban elvileg meglévő 30 százalékos részesedését. Kérdés, hogy az állam indokoltnak tartja-e még azt a korábbi elképzelését, hogy az AH jelentős tulajdonnal rendelkezzen a mobilszolgáltatóban. Abban az esetben, ha az állam nem támogatja a társaságot, vagyis lemond a tulajdonról, újabb helyzet elé kerül a kormányzat: a harmadik mobiltelefon-szolgáltató koncessziós pályázatakor ugyanis arra vállalt kötelezettséget, hogy annak legalább 25 százalékát magyarok tulajdonosok birtokolják. E kitétel alapján szerzett részesedést a V.R.A.M.-ban az AH és a posta, ez utóbbi viszont időközben eladta tulajdonát az AH-nak. Amennyiben tehát változik a kormányzati álláspont, módosítani kell a pályázat nyertese és az állam között megkötött koncessziós szerződést is.
A költségvetésben ezekre a döntésekre nincs forrás, ám a kormány stratégiai megfontolásokból dönthet úgy, hogy a deficit növelése árán megadja a kért összegeket.
D. J.
