BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Sántítanak az EU szerkezetátalakítási érvei

Szakértők szerint nem állják meg a helyüket azok a magyar mezőgazdaság szerkezet-átalakításának szükségességét hangsúlyozó érvek, amelyekkel - a vélt társadalmi feszültségek emlegetésén túl - az Európai Unió igazolni kívánja azt, hogy a közvetlen agrártámogatásokat csak a csatlakozástól számított tízéves átmeneti időszak alatt emelnék a jelenlegi uniós szintre. A nyugat-európai és a magyar agrárgazdaság szerkezete eléggé hasonló, a különféle értelmezés és retorika ellenére Magyarországon és az EU-ban egyaránt a nagyüzemek dominanciája jellemző.

2002. június 2. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A brüsszeli bizottság érvei szerint a majdani tagországok azért sem kaphatják meg azonnal a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatások egészét, mert ez - túl azon, hogy a más ágazatokban dolgozók jövedelmének lassúbb növekedése miatt társadalmi feszültségekhez vezetne - hátráltatná az új tagok agrárgazdaságának elengedhetetlen szerkezeti átalakítását.
Magyarország vonatkozásában sántít a szerkezeti átalakítás nem megfelelő ütemére célzó érvelés, hiszen nálunk az egy főre jutó mezőgazdasági termőterület több mint kétszerese az uniós átlagnak - hangsúlyozzák magyar szakértők.

A versenyképesség szempontjából alsó határnak tekintett 50 hektáros gazdaságokra így Magyarországon a megművelt földterület másfélszer nagyobb hányada jut, mint az EU-ban. A szerkezetátalakítás indokolt lehet a magyar mezőgazdaság mintegy 25 százalékában, de ezen az alapon az uniós agrárgazdaság 45 százalékában is.
Félrevezető állandóan a területi adatokra hivatkozni, miszerint a jelenlegi tagállamok átlagos birtokmérete hozzávetőleg 19 hektár; ez ugyan igaz, de nem fejezi ki az úgynevezett ökonómiai méretet - hívja fel a figyelmet elemzésében az AE Agrár Európa Kft. is. A cég tanulmánya szerint a magyar földhasználat szerinti üzemszerkezet, különösen az ökonómiai mutatók alapján osztályozva a gazdaságokat, az EU struktúrájához nagyon hasonló képet mutat. A társas gazdaságokat is figyelembe véve Magyarország üzemszerkezete „korszerűbb”, mint az Európai Unióé. Az EU szerkezetátalakításra vonatkozó hivatkozása igaz Lengyelország és esetleg más tagjelölt országok esetében, de Magyarországnál nem.
Az EU-ban az ökonómiai méret meghatározására - mivel a hektárban, termékszámban megadott értékek szinte semmit nem mondanak egy ország mezőgazdasági teljesítményéről - már több mint két évtizede kidolgoztak egy mutatót, amely az üzemeket a potenciális jövedelemtermelő kapacitás, illetve képesség tekintetében leginkább jellemzi. Ez a mutató a standard gross margin (SGM), azaz a standard fedezeti hozzájárulás, amely nagyjából a hozzáadott értéket jelenti. Az egységnyi területre vagy egy állatra vonatkoztatott SGM egyenlő a bruttó termelési érték és az előállításához szükséges közvetlen változó költségek különbségével. Az üzemméret jellemzésére az EU-ban az SGM mutató felhasználásával bevezették az európai méretegység (EUME) mutatót is, egy EUME jelenleg 1200 eurónyi SGM, vagyis körülbelül 300 ezer forint. Az ennek alapján felállított besorolás alapján 6-8 EUME alatt az EU-ban országonként átlagosan 741,6 ezer, míg Magyarországon 944,4 ezer üzemet számoltak össze. A 100 EUME fölötti kategóriájú üzemek száma ugyanakkor uniós átlagban 184 ezer volt, Magyarországon pedig 1650.
Az EU-ban a mezőgazdasági üzemek 10 százaléka állítja elő az SGM 63,3 százalékát. Magyarországon ugyanakkor - a legutóbbi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) adatai alapján az egyéni gazdaságok 10 százaléka, 95-100 ezer agrárüzem az SGM 63,8 százalékát állítja elő. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) kutatásai szerint viszont ez az arány magasabb, 77 százalék a legnagyobb, 250 EUME fölötti üzemek esetében.
L. L.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet