Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A földalap elsődleges célja nem a földek eladása, hanem az önkéntes cserével történő birtokrendezés lesz, valamint az, hogy biztosítsa a földet az állattenyésztéshez - derül ki a nemzeti földalapról szóló törvény kormány elé első olvasatban ma kerülő módosítási javaslatából. Eszerint a jelenleg mintegy félmillió hektár területet kezelő földalapba tartozó földmennyiség várhatóan a duplájára duzzad az újonnan bekerülő természetvédelmi területekkel és erdőkkel - beleértve a honvédelmi tárca kezelésében lévőket is. Utóbbiak kapcsán a birtokrendezés a közjóléti funkció fenntartása mellett valósulhatna csak meg.
A földalap nemcsak vásárlással vagy felajánlással, indokolt esetben kisajátítással juthatna földhöz, hanem járadék ellenében is, ugyanis életkortól, szociális és egészségügyi helyzettől függően - a majdani magasabb árral is kalkulált, tehát korrekt - életjáradékra „válthatnák” földtulajdonukat azok az idős emberek, akik nem akarnak már gazdálkodni, nem spekulálnak a földár növekedésére, de nem is kívánják földjüket a jelenlegi nyomott áron értékesíteni. Erről külön kormányrendelet készülne.
Ezeken túl a - már az összes állami földet kezelő - földalap esetében a leghosszabb 50 éves haszonbérleti idő 20 évre csökkenne a javaslat szerint. A jelenleg kht. formában működő nemzeti földalap átalakulna költségvetési szervvé, s szélesebb társadalmi ellenőrzést kapna, felügyelőbizottságát például nem az agrárminiszter jelölné ki, hanem az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága választaná. A társadalmi kontrollt erősítené, hogy a földalap nem hozhatna döntéseket addig, amíg a minden településen az önkormányzat mellett létrehozni tervezett birtokrendezési tanács nem tette meg javaslatát a konkrét ügyben. A tervek szerint a mostanáig kormányhatáskörbe tartozó földbirtok-politika pedig parlamenti hatáskörbe kerülne.
A tervek szerint a nemzeti földalapról szóló törvény módosítási javaslatával együtt a kormány elé kerül ma a földtörvény-módosítás elveire vonatkozó előterjesztés is, amelyben vélhetően benne lesz, hogy aki öt évnél hosszabb időre adja bérbe földjét, mentesül a 20 százalékos forrásadó megfizetése alól. Németh Imre agrárminiszter korábban hangsúlyozta, hogy meghagyják a családi gazdálkodók előjogait, mivel a kormány fontosnak tartja e gazdálkodói kör megerősítését, ugyanakkor olyan szabályozásra van szükség, amellyel a termőföld ahhoz kerül, aki műveli. Ebből két dolog következik. Az egyik az, hogy a jelenlegi szabályozáson - amely szerint a családi gazdálkodóknak elővásárlási és elő-haszonbérleti joguk van a termőföldre, e tekintetben mindenki mögéjük szorul - az új kormány nem kíván változtatni. Azon viszont vélhetően már igen - és ez a másik következmény -, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek, illetve az ezekből alakult gazdasági társaságok ne tudjanak majd földet bérelni vagy vásárolni azért, mert amikor már a jogszabályok szerint tehetnék, addigra valaki más - az elővásárlási vagy -haszonbérleti sorrendben előbb lévő - szerezte meg a különben általuk művelt területet. Az elővásárlási sorrendben ugyanis a családi gazdálkodó után a vele közös háztartásban élő családtag következik, majd a helyben lakó szomszéd, a földalap, a haszonbérlő csak ezután jön. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a szövetkezeteknek és a gazdasági társaságoknak is lehetővé kívánja tenni a kormány a földvásárlást, egyelőre persze kivéve azokat, amelyeknek külföldi tulajdonosa van.
László Levente
