A minimálbér adómentessé tételének legvalószínűbb technikája az lesz, hogy az alkalmazotti adókedvezményt 10 százalékról 18 százalékra emelik, s ehhez járul az a két százalékpont, amelyet a nyugdíjjárulék elmaradása eredményez. Mindezek eredményeként a minimálbér mentesülne a 20 százalékos személyi jövedelemadó alól. Az igénybe vehető alkalmazotti adókedvezmény abszolút értéke ily módon október elsejétől december 31-ig havonta 6000 forinttal emelkedne, ennyivel maradna több pénz a minimálbéren foglalkoztatottak zsebében.
Az alkalmazotti adókedvezmény maximális igénybevétele ma 1,2 millió forint éves jövedelemig lehetséges; 1,2 millió és 1,4 millió forint között az igénybe vehető adójóváírás fokozatosan csökken, 1,4 millió forint felett pedig megszűnik.
Szakértők szerint e „megállítási szabálynak” a megváltoztatása is várható: még nincs eldöntve, hogy az adójóváírás igénybevételének felső határát viszik-e feljebb a jelenlegi 1,4 millió forintnál, vagy a felső határ változatlan marad, de 1,2 millió-1,4 millió forint között kedvezőbb leírási kulcsot vezetnek be. Aki eddig igénybe vehette az alkalmazotti kedvezményt, az jobban jár, ha a felső határ feljebb kerül. Aki így bekerül a kedvezményezett körbe, az nyer, aki viszont nem vette igénybe, az sem jár rosszabbul - hangsúlyozták a törvény előkészítéséhez közel álló szakértők. Az szja-tábla változásával az 1 millió forint alatti éves jövedelmű rétegek megmaradó nettó jövedelme növekedne leginkább - állítja Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke. A 40 százalékos sávhatár feljebb vitelével a mai sávhatár környékén keresők nyernének, illetve a nem sokkal 2,4 millió feletti jövedelmet húzók is viszonylag jól jönnének ki a dologból.
A képet tovább árnyalhatja a szociálpolitikai kedvezmények változása. Az egészségügyi hozzájárulás eltörlése a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató, 70-80 ezer forintos, tehát minimálbér-közeli fizetéseket adó kisvállalkozókat örvendezteti meg leginkább. (Az természetesen korántsem biztos, hogy az alkalmazottak egy az egyben megkapják ezt a megtakarítást.) László Csaba pénzügyminiszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a száznapos program 200-220 milliárd forint bruttó költségéből a béremelések következtében megnövekedő szja-befizetés miatt 40-50 milliárd forint visszaáramlik a költségvetésbe.
Az áfa-rendszerben a legmagasabb, 25 százalékos kulcshoz az új kormány nem akar hozzányúlni. Az általános forgalmi adót László Csaba parlamenti bizottsági meghallgatásán a magyar adórendszer legfontosabb elemének nevezte, amelyből évente 1200 milliárd forint bevétele van a költségvetésnek. Az uniós tárgyalások során a magyar fél nem kért derogációt a nullakulcsos forgalmi adó eltörlésével kapcsolatban. Ez leginkább a gyógyszerek, illetve a használt lakások adóztatásával kapcsolatban vethet fel problémákat - állítják a szakértők.
A gyógyszerárak emelésének szociálpolitikai következményei, illetve a nem magánszemélyek által eladott használt lakások adóztatásának lakáspiaci árfelhajtó hatása két módon kerülhető el: ha az ideiglenesen lezárt fejezetben mégis derogációt kér kormány, illetve ha az említett két termékcsoportot kivonják az általános forgalmi adóztatás köréből. Az ügyvédi és egyéb szolgáltatások díjai, valamint a banki szolgáltatások díjai eddig szintén nulla kulccsal adóztak, ezek 12 százalékos forgalmi adója azonban valószínűleg nem okoz nagy fejfájást a kormánynak - állítják a szakértők.
T. K.
Szakértők szerint e „megállítási szabálynak” a megváltoztatása is várható: még nincs eldöntve, hogy az adójóváírás igénybevételének felső határát viszik-e feljebb a jelenlegi 1,4 millió forintnál, vagy a felső határ változatlan marad, de 1,2 millió-1,4 millió forint között kedvezőbb leírási kulcsot vezetnek be. Aki eddig igénybe vehette az alkalmazotti kedvezményt, az jobban jár, ha a felső határ feljebb kerül. Aki így bekerül a kedvezményezett körbe, az nyer, aki viszont nem vette igénybe, az sem jár rosszabbul - hangsúlyozták a törvény előkészítéséhez közel álló szakértők. Az szja-tábla változásával az 1 millió forint alatti éves jövedelmű rétegek megmaradó nettó jövedelme növekedne leginkább - állítja Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke. A 40 százalékos sávhatár feljebb vitelével a mai sávhatár környékén keresők nyernének, illetve a nem sokkal 2,4 millió feletti jövedelmet húzók is viszonylag jól jönnének ki a dologból.
A képet tovább árnyalhatja a szociálpolitikai kedvezmények változása. Az egészségügyi hozzájárulás eltörlése a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató, 70-80 ezer forintos, tehát minimálbér-közeli fizetéseket adó kisvállalkozókat örvendezteti meg leginkább. (Az természetesen korántsem biztos, hogy az alkalmazottak egy az egyben megkapják ezt a megtakarítást.) László Csaba pénzügyminiszter a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a száznapos program 200-220 milliárd forint bruttó költségéből a béremelések következtében megnövekedő szja-befizetés miatt 40-50 milliárd forint visszaáramlik a költségvetésbe.
Az áfarendszerben a legmagasabb, 25 százalékos kulcshoz az új kormány nem akar hozzányúlni. Az általános forgalmi adót László Csaba parlamenti bizottsági meghallgatásán a magyar adórendszer legfontosabb elemének nevezte, amelyből évente 1200 milliárd forint bevétele van a költségvetésnek. Az uniós tárgyalások során a magyar fél nem kért derogációt a nullakulcsos forgalmi adó eltörlésével kapcsolatban. Ez leginkább a gyógyszerek, illetve a használt lakások adóztatásával kapcsolatban vethet fel problémákat - állítják a szakértők.
A gyógyszerárak emelésének szociálpolitikai következményei, illetve a nem magánszemélyek által eladott használt lakások adóztatásának lakáspiaci árfelhajtó hatása két módon kerülhető el: ha az ideiglenesen lezárt fejezetben mégis derogációt kér kormány, illetve ha az említett két termékcsoportot kivonják az általános forgalmi adóztatás köréből. Az ügyvédi és egyéb szolgáltatások díjai, valamint a banki szolgáltatások díjai eddig szintén nulla kulccsal adóztak, ezek 12 százalékos forgalmi adója azonban valószínűleg nem okoz nagy fejfájást a kormánynak - állítják a szakértők.
T. K.
