Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az MNB előrejelzése szerint mind 2002, mind pedig 2003 decemberében a kitűzött inflációs célsávon belül várható a fogyasztói árak növekedési üteme. Az idei év utolsó hónapjára vonatkozó jegybanki prognózis 5,3 százalék, jövő decemberére pedig 3,4 százalékos 12 havi inflációs rátát valószínűsítenek a jegybankárok, ami 5,5 illetve 4,3 százalékos éves átlagos indexeknek felel meg - derül ki az infláció alakulását elemző jelentésből.
A jegybank februárban még 0,6, illetve 0,2 százalékponttal alacsonyabb decemberi rátákat prognosztizált, az inflációs pálya módosítása az iparcikkek dinamikus drágulásának, az előre jelzettnél magasabb béremelkedésnek, valamint a feldolgozott élelmiszerek, illetve egyes szabályozott árak erőteljes áremelkedésének számlájára írható a jelentés szerint.
A jegybank törvényi kötelezettségének megfelelően minden rendelkezésre álló eszközt fel fog használni az inflációs célkitűzések elérése érdekében - mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Járai Zsigmond jegybankelnök. Az MNB monetáris tanácsának hétfői, 50 bázispontos kamatemelésével kapcsolatban Járai közölte, hogy az árstabilitásért felelős jegybank a fiskális kondíciók lazulására csak a monetáris feltételrendszer szigorításával, azaz kamatemeléssel válaszolhatott.
A jegybank szakértői úgy vélik, hogy amennyiben a vártnál magasabb áprilisi inflációt magyarázó tendenciák - azaz a zöldségek és gyümölcsök, a pékáruk és az alkohol, illetve a dohánytermékek dinamikus drágulása - továbbra is fennmaradnak, úgy idén az év végén 5,4 százalékos lehet az árindex, azaz közel kerülhet a célsáv felső határát jelentő 5,5 százalékhoz. A jövő év az ideinél is több kockázatot rejt, az MNB szerint ugyanis a lazuló fiskális politika és a regulált árakra vonatkozó feltételezések is az infláció növekedésének irányába hatnak, aminek következtében 2003 decembere akár 4,0 százalékos éves drágulást is hozhat. Az idei első negyedévben tapasztalt bérnövekedés folytatódása hosszú távon súlyos problémákat okozhat és lehetetlenné teheti a jövő évi inflációs célok teljesülését is - tette hozzá Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója a jelentést bemutató háttérbeszélgetésen. Az inflációs kockázatokat növeli az is, hogy az MNB jelentése feltehetően alulbecsüli az államháztartás keresleti hatását. A prognózis elkészítésénél a jegybank nem számolt az új kabinet több mint 200 milliárd forintos kiadással járó 100 napos programjával. Járai elmondta, hogy a jegybank megítélése szerint az inflációs pálya nem erőltetett és az MNB becslései alapján 240-245 forintos euróárfolyam mellet a célsávon belül tartható a fogyasztói áremelkedés.
Az elemzők szerint az idei célkitűzés teljesülésének feltételei adottak, a decemberi infláció a jegybank által megadott 4,5+-1 százalékos sávon belül lehet, ám a jövő évi 3,5 százalékos sávközépre épülő célsáv elérésében már megosztottak. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés egyebek mellett 12 százalékos 2002. júliusi gázáremeléssel számolt, aminek a végrehajtására vélhetően nem vállalkozik - legalábbis az októberi önkormányzati választások előtt - az új kormány. Fontosnak tartja, hogy a forint árfolyama viszonylag stabil maradjon a következő hónapokban, s ne szánkázzon 240-250 forint között. A jövő évet illetően jóval nagyobbnak érzi a bizonytalanságot, amit főleg a bérkiáramlás erőteljes növekedésére vezet vissza. Kérdés, hogy az árfolyam-erősödés árakba átgyűrűző hatásában vannak-e még tartalékok - jegyezte meg. Duronelly ez év decemberére 5,3-5,4 százalékos inflációt vár, míg a jövő év végi árindex csak igen kedvező feltételek esetén mérséklődhet szerinte 4,5 százalékra. Meggyőződése szerint idén szeptemberig a jegybank nem mérsékli a kamatokat, sőt a külső egyensúly megbillenése esetén további kamatemelést sem tart kizártnak.
Zsoldos István, a CA-IB Rt. elemzője elsősorban a jegybankelnök és a pénzügyminiszter-jelölt tegnapi, a forintárfolyam alakulását érintő nyilatkozatait tartja érdekesnek. Szerinte ebben a kérdésben a kormány és az MNB meg tud egyezni, s nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy közösen módosítják az inflációs célkitűzéseket is. Az infláció kedvező irányba terelése szempontjából a fiskális politika szigorításában lát lehetőséget. Zsoldos idén decemberre 5,4, jövőre pedig 4,2 százalékos inflációval számol.
K. P. P.-B. Z.
