Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Külügyminisztérium (KüM) hamarosan a kormány elé terjeszti az EU-magyar agrárkereskedelmi megállapodás további liberalizációjára vonatkozó szakértői megállapodás eredményét - nyilatkozta tegnap Szabó Sándor, a KüM főosztályvezetője. Ez az utolsó módosítás optimális esetben 18 hónapig lesz érvényben: 2002. július 1-jétől a 2004. január elsejei várható csatlakozásig, nem számítva bizonyos termékek automatikus, évi 10 százalékos kereskedelmi kvótabővülését. A feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó kedvezmények ez év január 1-jétől, visszamenőleges hatállyal lesznek érvényesek, az azóta kifizetett vámot az érintettek visszaigényelhetik. Az EU és Magyarország eddigi kölcsönös kedvezményei hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly az unióba irányuló agrárkivitel csaknem 20 százalékkal növekedjék - nagyobb ütemben a teljes exportnál -, ami az elmúlt 15 évben nemigen fordult elő.
A magyar agrárexport jelentős része már ma is a belső piac feltételei mellett versenyez a preferenciális rendszer (vámkvóták) keretei között.
Szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a piaci lehetőségekhez megfelelő termelési háttér is kell, az uniós vámkvóták egy része ugyanis éppen exportárualap hiányában maradt kihasználatlan. A Magyarország és az EU között a mezőgazdasági alaptermékek kereskedelmi kedvezményeinek továbbfejlesztéséről létrejött, 2002. július 1-jén várhatóan életbe lépő megállapodás nyomán a vámbevétel-kiesés a jelenlegi forgalom alapján éves szinten a magyar oldalon 4,9 milliárd forint lesz, szemben az EU 10 milliárd forintnyi kiesésével. A tavalyi adatokat alapul véve az EU-ba irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel 97 százaléka lesz vámmentes, további 3 százalék kedvezményes vámokkal kerülhet az unióba, s csak néhány termék - például cukor, friss tej - esetében nincsenek könnyítések egyik részről sem, s emiatt forgalom sincs. A Magyarországra irányuló uniós agrárexportban a vámmentes arány 84 százalékra nő, ezen túlmenően 12 százaléknyi hányadra vonatkozik valamilyen vámkedvezmény. A KüM szakértőinek becslése szerint az új megállapodással 100 millió euróval bővülhet az EU-ba irányuló magyar agrárexport, míg az onnan származó import értéke 30 millió euróval lehet több.
Az egyezség a kétoldalú áruforgalomban több mint 500 termékcsoportot érint. Bekerültek a kedvezményesen exportálható termékkörbe olyan árucikkek, amelyeket eddig csak teljes vagy kedvezményes vámteherrel lehetett az EU-ba, illetve Magyarországra szállítani. Kukoricát például eddig csak a kedvezményes WTO-kvóta keretében tudtak az EU-ba szállítani a magyar exportőrök, az új, 450 ezer tonnás vámmentes kvóta azonban tovább javítja a kiviteli lehetőséget. A 600 ezer tonnára növelt vámmentes búzakvótáig pedig minőségi megkötés nélkül lehet majd szállítani. További változás, hogy az eddig már mennyiségi keretek között kedvezményes vámmal szállítható termékek nagy részének kvótán belüli vámja 0 százalékra csökkent, illetve ha a kereskedelmi forgalom a kvóták nagyságát meghaladja, a vámmentes kontingens mértéke a tényleges kereskedelmi forgalom szintjére növekszik. Egy sor termék esetében teljes, kölcsönös kereskedelmi liberalizáció - azaz mennyiségi korlátozás nélküli kölcsönös vámmentesség - lép életbe.
A magyar agrárexportban fontos három termék, a cseresznye, a szilva és az alma kivitelét az EU csökkentett „belépési, illetve minimum import árak” alkalmazásával, illetve ipari felhasználási célú kategória bevezetésével segíti. A baromfiszektor eddigi kvótáinak egyesítésével pedig lehetővé válik a változó piaci lehetőségek rugalmas kihasználása. A marhahús, a tejtermékek és a gabonafélék, valamint - az előző megállapodás alapján - a sertés- és a baromfihús esetében a kedvezmények fejében sem az EU, sem Magyarország nem alkalmaz exporttámogatást, vámkvótás termékek esetében ez a tilalom a kvótán felül szállított árukra is érvényes.
L. L.
