A második félévben beindulhat a magyar gazdaság gyorsulása, a világgazdasági dekonjunktúra tavaly év végére elérte mélypontját. A legfrissebb gyorsjelentés szerint a magyar gazdaság ezekhez a folyamatokhoz még 2002 folyamán csatlakozhat. Ezt a fordulatot vetíti előre a PM szerint az ipari termelés enyhe mértékű növekedése márciusban, illetve az export - tavalyinál ugyan mértékeltebb, de - fokozatosan emelkedő ütemű növekedése. A növekedés keresleti tényezői közül a beruházás- és készletnövekedés, valamint a lakossági fogyasztás dinamikája nagyobb, az exporté viszont valamivel kisebb lehet, mint egy évvel korábban. A behozatal bővülése idén meghaladhatja a kivitelét, a növekvő beruházásoknak és a fogyasztásnak betudhatóan. A folyó fizetési mérleg hiánya idén elérheti 2 milliárd eurót, vagyis a GDP 3 százalékát.
A gyorsjelentés a kedvező jelenségek közt említi a 2001 közepén elkezdődött dezinfláció folytatódását is, igaz, az anyag készítésekor még nem látott napvilágot az áprilisi fogyasztói árindex. Budavári Péter szerint a tegnap közölt inflációs adat ugyan kedvezőtlen, ám egy hónapból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Úgy látja, hogy változatlanul teljesíthető az év egészére adott 5,5 százalékos prognózisuk. Az árindex mérséklődő ütemű növekedését szerinte még a folytatódó bérkiáramlás sem akaszthatja meg. Számításaik szerint a bértömeg - a folyó áras GDP-nek megfelelően - 11 százalék körüli mértékben emelkedhet idén, ugyanis a 15 százalékra becsült idei bruttó bérnövekedés (ami 9 százalékos reálbér emelkedést jelent) inflációs szempontból kedvezőtlen hatását ellensúlyozza a foglalkoztatottak számának várható csökkenése. A bérek aránya mindazonáltal nő a GDP-n belül, a bővülés meghaladja a termelékenység javulását.
Az idei évet jellemző másik feszültségpontként említi meg a jelentés a forint két év alatt bekövetkező 15 százalékos reálfelértékelődését, ami némileg rontja az exportáló cégek utóbbi években javuló profitabilitását és forráshelyzetét.
B. Z.
Baka Zoltán