Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mezőgazdasági termelői árak csökkenő trendje az első negyedévben még folytatódott - jórészt a tavalyinál jelentősen alacsonyabb gabonaárak következtében -, eközben azonban az élelmiszerárak, ha lassuló ütemben is, de növekednek - hívja fel a figyelmet Fórián Zoltán, a Rabobank Hungária Rt. kutatási igazgatója. A januári 2,5 és a februári 1,3 százalék után márciusban már csak 0,5 százalékos volt az élelmiszerek fogyasztói árának egyhavi emelkedése. Ebben a trendben Fórián szerint előreláthatólag a májusi adatokban lesz változás, mivel a pékek hat hónapos harcának eredményeként e hónaptól emelkednek a kenyérárak.
Ezzel várhatóan be is fejeződik erre az évre az élelmiszerárak emelkedése.
Nem ennyire derűlátó Tóth Péter, a KSH munkatársa, aki emlékeztet arra, hogy a mezőgazdasági termelői és felvásárlási árak alacsony színvonalát - a kukorica ára például az első negyedév végére a tavalyi felére csökkent - az uniós gabonapiaci támogatások bevezetésének halogatása is okozta. A nyáron azonban az árak elkezdenek emelkedni, s mivel a támogatási rendszer a helyzetet nem jól kezeli, nem kizárt, hogy plusztámogatásra is szükség lesz a piac nyugalma - de nem az infláció féken tartása - érdekében.
Nagy Márton, az ING Bank elemzője 6,6 százalékos év/év alapú élelmiszerár-növekedéssel számol idén, 5 százalék feletti inflációs prognózis mellett. Mindent összevetve szerinte az élelmiszerárak előreláthatólag hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció év végére csökkenjen, decemberben például 4,8 százalék is lehet év/év alapon. Szerinte a húságazatban belföldi áremelési tervekhez vezethet, hogy a magyar sertéshús exportjára nincs exporttámogatás a nemzetközi szerződések miatt és csökkent is rá a kereslet az uniós export újraindulásával.
A sertéstermelők gyorsabban reagálnak a piaci hatásokra, mint korábban; máris érezhető például, hogy idén az első negyedévben nem nőtt annyira az állomány, mint azt az agrárkutatók várták, ami szintén nem hagyja lankadni a sertésárakat. A sertésárakat a gabonaárakon keresztül lehet szabályozni, az MNB által a napokban 5 százalékról 5,5 százalékra módosított éves inflációs prognózis teljesülése pedig idén különösen sok tényezőtől függ, ám kevéssé az élelmiszeráraktól - szögezi le Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) főtitkára, aki szerint az élelmiszerek, élvezeti cikkek ára éves szinten 7-8 százalék között növekszik a múlt évhez képest. Az élelmiszeripar értékesítési árait nemcsak a mezőgazdasági árak mozgatják, a mezőgazdasági nyersanyagok beszerzése ugyanis a költségeknek csak a harmadát teszi ki. Mintegy 10 százalékot jelentenek az iparág egészének a bérek és terheik, az energiaárak ugyanakkor 7 százalékkal nőttek idén. Az élelmiszerek, élvezeti cikkek árindexe mindenesetre az első negyedévben legalább 3 százalékkal volt nagyobb, mint a fogyasztói árindex. Az élelmiszereknél a kiskereskedelemben 9 százalék körüli fogyasztói áremelkedés történt, az élelmiszeripar ugyanakkor belföldi értékesítési árait csak 4,7 százalékkal tudta növelni az első három hónapban. Eközben az exportárak csökkentek, s nem kizárt, hogy az utóbbiból adódó árbevétel-kiesést a cégek megpróbálják belföldi áraikban ellensúlyozni. A gyümölcs, zöldség esetében a magas beszerzési árak május végétől, június közepétől erősíthetik az élelmiszerimportot is, amelynek aránya a belföldi fogyasztásban 9-10 százalék. Az első félévi élelmiszerárak alakulását különben alapvetően a mezőgazdasági termelői árak tavalyi, leginkább második félévi növekedése határozza meg - hívja fel a figyelmet a főtitkár. Piros László szerint az idei - a tavalyinál vélhetően alacsonyabb - gabonatermés esetleges árnövelő hatása csak az év második felében lesz érezhető az élelmiszeripar áraiban, az inflációban pedig az utolsó negyedévben. A hatás inkább jövőre lehetne jelentős, akkor azonban feltehetően valamilyen szinten már működik majd az uniós támogatási rendszer a gabonaágazatban, ami megakadályozhatja az árak drasztikus emelkedését.
László Levente
