A főbb adónemekből az időarányost meghaladó összeg folyt be április végéig - tudtuk meg. Az áfa a negyedéves befizetéseknek köszönhetően meghaladta a 441 milliárd forintot. Ez az éves előirányzat 34,4 százaléka, ami nem jelez olyan mértékű túlteljesülést, mint a tavalyi első négy havi érték (36,6 százalék). Szja-ból - a magas bérnövekedés hatására - már 35,4 százalékos teljesítésénél tart a költségvetés, s a társasági adók is a várakozásoknál jobban alakulnak.
Az év hátralévő részében további adónövekedésnek enged teret a gazdaság lassan kibontakozó felpörgése, ami elsősorban a fogyasztási adókra gyakorol jótékony hatást. A terveket meghaladó bérnövekedésből származó adó- és járulékbevételek is az elosztható források emelkedését segítik elő.
Számításaink szerint a büdzsé adóbevételei összességében mintegy 250 milliárd forinttal haladhatják meg idén a tervezettet, amit további 100 milliárddal fejelhet meg a költségvetési szervekhez befolyó bevétel. Más tételeknél - így az állami vagyonból származó bevételeknél - azonban borítékolható az elmaradás (például a harmadik generációs mobiltelefon-rendszer tenderének kiírása idén sem valószínű), így végül 250-280 milliárd forint többlet keletkezhet idén a büdzsében. Növeli a felhasználható keretet, hogy a kiadási oldalon a kamategyenleg is javít a büdzsé mérlegén.
A költségvetés tervezett egyenlegénél azonban nem lesz jobb a tényleges mérleg, azon egyszerű oknál fogva, hogy a Fidesz vezette kormány korábbi vállalásainak, valamint a leendő kabinet ígéreteinek teljesítése el is fogyasztja a többletet. A leköszönő kabinet az előző évben több olyan - főleg bérjellegű - intézkedést hozott, melyre nem jelöl meg forrást az idei költségvetés. A fedezethiányra a legszembetűnőbb példát a költségvetési szervek támogatása mutatja: a tavalyi, ténylegesen felhasznált 1816,2 milliárd forinttal szemben az idei előirányzat 1638 milliárd forint, vagyis már a tavalyi kiadás megismétléséhez is 180 milliárd forint többletráfordításra lesz szükség. Az első három havi mérleg szerint a gazdálkodó szervezetek támogatása (MÁV, agrárium) is meghaladta az időarányosat, vagyis itt is számolni lehet terven felüli forrásigénnyel.
A tervezettnél magasabb bérnövekedés miatt szükségessé vált évközi nyugdíjemelés további 73 milliárd forint többletkiadást jelent, igaz, ennek egy részét a járulékbevételek finanszírozzák. A gyógyszerkassza és az intézmények alulbecsült ráfordításai várhatóan 130 milliárdos lyukat ütnek az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében, amiből számításaink szerint 70-80 milliárd forintot ismét a büdzsének kell betömnie.
A kormányalakításra esélyes MSZP erre az évre szóló vállalásai, a 100 napos program teljesítése további 200 milliárddal növeli a kiadásokat, aminek ilyen körülmények között nem látszik a fedezete. Az MSZP ugyan a költségvetési törvény módosítását, esetleg pótköltségvetést készítene a szükséges források előteremtésére, ám a kiaknázható terepként megjelölt állami presztízsberuházások (például az Országimázs Központ) leállítása nem kecsegtet elégséges bevétellel.
Az új kormánynak tervei teljesítéséhez az eddig bejelentett kiadáscsökkentéseken túl más eszközöket is igénybe kell vennie. Legnagyobb esélye annak van, hogy a költségvetési intézmények nem bérjellegű kiadásait nyirbálják meg, de nem kizárt az sem, hogy az előző kormány túlköltekezésére hivatkozva az eredetileg tervezett 3,1 százaléknál nagyobb deficittel fogadják el a módosított költségvetést. A már megígért béremelések áthúzódó hatása nagy, ezért a jövő évi költségvetésben minden egyéb területen komoly önmegtartóztatásra lesz szükség ahhoz, hogy el lehessen indulni azon az úton, amely 2006-ra az EU-módszertan szerinti deficitet 2,5 százalékra mérsékeli, az idén várható 5 százalékról.
B. Z.
