A kormányfő kisebb vihart kavart bejelentése után - miszerint az állami tulajdonú termőföldeket mihamarább értékesítik - az MSZP és SZDSZ szakértői jelezték: elleneznek egy ilyen privatizációt. Az állam tulajdonában jelenleg mintegy 500 ezer hektár termőföld van, ami korábbi kezelőitől - a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI) és az ÁPV Rt.-től - a két országgyűlési választási forduló között átkerült a Magyar Nemzeti Földalap (NFA) Kht.-hez. Ezekből a földekből egyes értelmezések szerint 360 ezer hektárt adna el az állam, bár a területek túlnyomó részét jelenleg gazdasági társaságok, szövetkezetek bérlik. A földalap ezeket a földeket valóban értékesítheti, elcserélheti vagy haszonbérletbe adhatja, ez azonban csak a vonatkozó szabályozás elfogadása, a földvagyon ellenőrzése után lehetséges, nyilvános versenytárgyalások útján, az értékesítési szabályozást pedig a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek kell jóváhagynia (NAPI Gazdaság, 2002. április 17., 3. oldal).
Úgy tudjuk, hogy a fentiek még nem valósultak meg, Sebestyén Róbert NFA Kht. ügyvezetőjét pedig tegnap nem sikerült elérni.
Az értékesítésről szólva mindenesetre a miniszterelnök is kitért arra, hogy a szóban forgó állami földterületek korábban megkötött haszonbérleti szerződésekkel terheltek, de ennek ellenére is versenytárgyalásra bocsátják azokat. A lapunk által megkérdezett jogi szakértők szerint a polgári törvénykönyv és a földtörvény szerint termőföldet haszonbérletbe adni csak határozott időre - legfeljebb tíz évre, az NFA részéről 50 évre - lehet, s a bérbeadó személyének megváltozása nem lehet indok arra, hogy a haszonbérleti szerződést felmondják. Indok lehet a bérlő részéről annak súlyos betegsége vagy a bérbeadó részéről a bérlő súlyos vétségei, például környezeti szennyezés. Ez csak határozatlan idejű szerződésnél lenne lehetséges a gazdasági évet követő hatodik hónap után, a határozatlan idejű haszonbérletet azonban a termőföldre a két fenti jogszabály együttesen kizárja.
A kormányfő utalt arra, hogy az értékesítési eljárást a földtörvény, illetve a Nemzeti Földalapról szóló törvény világosan rögzíti: a versenytárgyalást az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok figyelembevételével kell megtartani, s az elővásárlási jog kedvezményezettjeit külön-külön kell a versenytárgyalásba bevonni. A hatályos földtörvény - az 1994. évi LV. törvény tavalyi módosítása - nyomán mindenesetre az elővásárlási jog elsőként a szomszédban termelő családi gazdálkodót illeti meg, s csak utolsóként szerepelnek a sorban az eladás előtt lévő vagy már privatizált egykori állami agrárcégek tulajdonosai, de csak a cégek által bérelt földek esetében. Az ügyben érintett magas beosztású kormányhivatalnok lapunknak elmondta: nincs titkos záradék az eladott agrárcégek földbérleti szerződésében, amely az érintett cégek tulajdonosainak külön - ennél kedvezőbb pozíciójú - elővásárlási jogot biztosítana. Borókai Gábor kormányszóvivő pedig érdeklődésünkre hangsúlyozta: a keddi kormánydöntés nyomán napokban megjelenő kormányrendelet szerint olyan földet nem is adhat el az NFA, amelyet a 12, közelmúltban privatizált agrárcég jelenleg bérel. A versenytárgyalás tehát nyílt lesz, de az elővásárlási jog szerint csak az NFA előtt szereplők vehetnek majd részt rajta. Utóbbi persze nem zárja ki, hogy a cégek tulajdonosai - akár más magyar magánszemélyek - családi gazdálkodóként vagy lakóhelyükön helyben lakóként földet vásárolhassanak - hitelből.
Horváth József, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. szóvivője lapunknak arról beszélt, hogy az MFB-nél hamarosan elkészítik az állami tulajdonú földek értékesítésére vonatkozó hitelkonstrukciót. Megerősítette tehát lapunk korábbi értesülését, miszerint erre nincs forrás a leendő vevőknél, s az új hitel feltételei hasonlóan kedvezményesek lesznek, mint amit a családi gazdálkodók, a kis- és közepes agrárüzemek igényelhetnek az MFB leánycégénél, a Konzumbanknál például földvásárlásra (NAPI Gazdaság, 2002. május 2., 1-3. oldal). Horváth nem tartotta kizártnak, hogy a vevők a termőföld teljes vételárát kölcsönből finanszírozhatják majd. A már működő hitel kondíciói rendkívül kedvezőek: a teljes hiteldíj 7,01 százalék, amit öt évre rögzítettek. A Konzumbanktól eddig a családi gazdálkodók 7-8 milliárd forint hitelt kértek termőföld vásárláshoz.
L. L.
