Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szocialista párt egészségügyi programja az ágazat irányításának regionális szintű tagozódását vetíti előre. A tervek szerint megszűnne a terület centralizáltsága, s az Egészségbiztosítási Alap tevékenysége, a források allokálása a régiók szintjén történne. Az MSZP szerint a következő ciklusban évi átlagban 150 milliárd forint többletforrást lehet bevonni az egészségügybe, miáltal a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások aránya a GDP-hez mérten a jelenlegi 4,4 százalékról 6,5 százalékra emelkedne. Távlati, több cikluson átívelő terveikben a 7,4 százalékos EU-átlag elérése szerepel. Az összegből rendeznék a béreket (a létszám csökkentése nélkül), pótlólagos forrásokhoz juttatnák a közhasznú társasággá alakuló egészségügyi intézményeket, s növelnék a fejlesztési forrásokat.
A program szerint megmaradna a közfinanszírozás meghatározó súlya az egészségügyben. Csehák Judit, a szocialisták egészségügyiminiszter-jelöltje lapunknak elmondta, hogy a tervezett 600 milliárdos többletet nem kizárólag a költségvetés biztosítaná. Elképzeléseik szerint a kormányzati ciklus egészében mintegy 50 milliárd forint az önkéntes egészségbiztosítási pénztárakon keresztül áramolhatna az ágazatba. Arról egyelőre nem született döntés, hogy a pénztárak térnyerését milyen módon segítsék elő, de ilyen eszköz lehet a befizetésekhez kapcsolódó adókedvezmények emelése. A szocialisták mindenesetre ösztönözni szeretnék a munkáltatókat arra, hogy minél nagyobb arányban éljenek ezzel a lehetőséggel, Csehák Judit például üdvözölné, ha az oktatásban és az egészségügyben még ebben az évben végrehajtani tervezett évközi béremelések során is hasonlóan járhatnának el a munkáltatók.
További 100-150 milliárd forintot jelentene a szocialisták számításai szerint az egészségügyben a magánszektor fokozottabb részvétele, ami a nagy értékű műszerek beszerzése és működtetése mellett kiterjedne a természetbeni egészségügyi ellátásokra is. A technikai megújítást szolgáló beruházási programokban számolnak a bankok bevonásával is, továbbá az „életmód-ipar” fellendülésével, amit a vállalkozások támogatásával ösztönöznének. A privát szektor ilyen fokú közreműködéséhez azonban a miniszterjelölt szerint elengedhetetlen, hogy a rendszerben biztosított legyen a működési költségek fedezete, az ágazat működésének pontos szabályozása, a versenysemlegesség és a nyilvánosság feltételeinek megteremtése. Csehák szerint csak mindezek megvalósulása esetén lehetséges az említett mértékű forrásbeáramlás, és érheti el az egészségügy magánfinanszírozása az EU-ban szokásos 25 százalékos arányt. A politikus úgy véli, hogy a befektetők ilyen körülmények között 5-10 százalékos profitot érhetnek el. A fennmaradó 400 milliárd forint pedig a költségvetésnek a gazdasági növekedés által keletkező többletbevételeiből teremthető elő.
Csehák lapunknak elmondta, hogy megdöbbenéssel értesült arról: az Egészségügyi Minisztérium az idei gyógyszerártárgyalás befejezésére készül, és már ki is küldte a gyártóknak az egyeztetések lezáráshoz szükséges mágneslemezeket. A gyártók és a kormány által kötött hároméves megállapodás alapján - az inflációs kompenzációval együtt - 5 százalékos termelői áremelésre lenne lehetőség idén júliustól, emellett az egyes gyógyszer-támogatási kategóriákban is változások várhatók. Csehák szerint csak az eddig lefolytatott ártárgyalások eredményeinek birtokában tudnak dönteni a júliusi áremelésről, ám azt kijelentette, hogy a lakossági terhek biztosan nem emelkednek.
Baka Zoltán
