Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
László Csaba, a pénzügyminiszteri poszt várományosa szerint egyelőre nem kell átalakítani az áfarendszert, s nem látja lehetőségét a jelenleg 25 százalékos áfakulcs csökkentésének sem. Lapunknak tegnap elmondta, hogy az utóbbi módosítást a következő két éven belül valószínűleg nem hajtják végre. Adócsökkentést inkább azokon a területeken kívánnak megvalósítani, ahol az a versenyképesség és a lakossági jövedelem növekedésével jár, példaként a tételes egészségügyi hozzájárulást és az szja-t említette. László szerint a 25 százalékos áfakulcs nem számít egyedinek az EU-ban. Számításokra hivatkozott, amelyek azt mutatják, hogy az unión belül jóval nagyobb árkülönbségek tapasztalhatók, mint ami az eltérő áfamértékekből adódna.
A Fidesz-kormány legutóbbi terveiben a felső kulcs fokozatos, évi 1-1,5 százalékpontos mérséklése szerepelt, s távlati célként a 20 százalék körüli adómértéket jelölték meg. Az EU-csatlakozás ugyan csak a jelenleg 0 százalékos kulcs emelését irányozza elő minimum 5 százalékra, ám a Pénzügyminisztérium szakemberei szerint az életszínvonal javítása, illetve az inflációs célok elérése érdekében szükség van a felső áfakulcs lefaragására is. Korábban még az a lehetőség is felvetődött, hogy csak a tagság elnyerésekor hajtsák végre a módosításokat, de mivel ez rendkívüli terhet jelentett volna a költségvetésnek, végül a másik forgatókönyv mellett döntöttek. Úgy tudjuk, egy harmadik verzióval is számoltak a PM-ben: eszerint csak az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás előtti évre, vagyis 2005-2006 táján érte volna el a kívánatos szintet a felső kulcs. (Aminek a mértéke egyébként változó az unión belül, egy-két kivételtől eltekintve azonban 25 százalék alatti kulcsokat alkalmaznak a tagországok.)
Megfigyelők László kijelentésével kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy a felső kulcs mérséklése - az ütemezés mértékétől függően - komoly forrástól fosztaná meg a büdzsét. Egy százalékpont elvesztése 35-40 milliárd forinttal apasztja a büdzsé bevételeit, vagyis a Fidesz elképzeléseiben szereplő 20 százalékos adókulcs önmagában 180-200 milliárd forint bevételkiesést jelent. A költségvetés egyenlegét valamelyest javítja ugyanakkor a 0 százalékos kulcs megszüntetése: ez számítások szerint legalább 9-10 milliárd forint többletbevételt hozhat a büdzsének. Ez a változtatás egyébként szociálpolitikailag érzékeny termékkört érint - ide tartoznak egyes gyógyszerek, a tankönyvek, a gyermekpelenkák -, ezért szakértők szerint az áfakulcs emelését valamilyen kompenzációnak kell kísérnie.
Ami rossz a költségvetésnek, az jót tesz az árszínvonal alakulásának: korábbi számítások szerint pusztán a felső kulcs lefaragása 1,7-1,8 százalékkal csökkentené az inflációt, ám a fogyasztás szerkezetének változása és a kereskedők alkalmazkodása miatt ezt inkább felső értéknek lehet elfogadni. Az MSZP azonban inkább növekedéspárti, s az infláció csökkentését csak mérsékletesebb tempóban tudja elképzelni, vagyis a büdzsé bevételeit ily módon nem kockáztatja. Az MSZP gazdaságpolitikusai valószínűleg arról sincsenek meggyőződve, hogy a kulcs mérséklése egy az egyben megjelenik az árakban, s a kereskedők nem nyelik le az így keletkező profitot.
Megfigyelők szerint a szocialisták miniszterjelöltjének bejelentése több dolgot is sugallhat. Legkevésbé az tűnik valószínűnek, hogy az MSZP nem hisz a 2004-es EU-csatlakozásban, ezért tolja el későbbre az áfarendszert érintő változtatásokat. László Csaba nyilatkozataiban egyértelművé tette, hogy a harmonizációs kötelezettségbe illeszkedő lépéseket meg kell tenni. Elképzelhető, hogy az MSZP majd csak a teljes jogú tagság elnyerésekor hajtja végre a felső kulcs mérséklését, bár ennek fentebb vázolt költségvetési hatása miatt szintén kevés esélye van. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az EU-ba lépést követően módosulhat az áfa szerkezete.
B. Z.
