Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma még nem tudjuk, a két nagy párt közül melyik nyeri a választásokat, de a grandiózus választási ígéretekhez egyiknek sem kell a szomszédba mennie, furcsán hatna, ha bármelyik felelőtlenséggel vádolná a másikat. Korábbi számításaink azt igazolták, hogy bármelyik program maradéktalan végrehajtása nagyjából ugyanakkora mértékben rontaná az államháztartási egyenleget. A NAPI Gazdaság nem a Pénzügyminisztérium; mi csak a nyilvánosan elérhető adatokból tudunk dolgozni és teherbírásunknak megfelelő erőket fölvonultatva tudunk becsléseket adni, tévedések tehát elképzelhetők.
AZ MSZP PROGRAMJA
Az MSZP programjában *-gal jelöljük azokat, amelyek a 100 napos tervben szerepelnek. Ezeknél külön foglakozunk azokkal a pénzügyi hatásokkal, amelyek még az idei költségvetést terhelik. A pártok néhány programpontja hasonló, ezeket együtt kezeljük.
1. Az szja kulcsainak csökkentése 13-25-40 százalékra
A minimálbér adómentességét a párt adójóváírással akarja biztosítani. Az MSZP mindazonáltal azt kommunikálta, hogy jelentősen emelkednének a sávhatárok, a 40 százalékos kulcs évi 2,4 millió forintnál kezdődne.
Ez az intézkedés becslésünk szerint évi 150-250 milliárd forinttal csökkentené az államháztartás bevételét, de az MSZP négy év alatt fokozatosan hajtaná végre az adócsökkentést. Pontos számot az ismeretlen sávhatárok miatt nehéz mondani. Ugyanakkor az MSZP alaposan ritkítaná az adókedvezményeket, ez kompenzálná a bevételkiesés egy részét.
Magyarországon volt már olyan jelentős adócsökkentés, amelynek nem lett érdemi bevételkiesés a következménye, mert a fizetési hajlandóság látványosan javult. A társasági adókulcs megfelezése 18 százalékra például ilyen eredménnyel járt.
2. Eva
A 10 millió forintnál kisebb árbevételű cégek lehetőséget kapnak arra, hogy az árbevétel 15 százalékával, az egységes vállalkozási adóval (eva) megváltsák az osztalékadót, a társasági adót és az áfát, esetleg a cégautó adóját és az iparűzési adót is. Ez utóbbinak számos technikai akadálya van, mert az önkormányzatok maguk állapítják meg az adó mértékét, nehéz lenne központilag visszaosztani a pénzt.
László Csaba szerint az eva nullszaldós, mert ebből a vállalkozói körből most is alig folyik be adó. A szocialista pénzügyminiszter-jelölt ugyanakkor adós a válasszal arra, miként kívánja elejét venni a cégek osztódással történő szaporításának.
3. Egyszeri nyugdíj-kiegészítés
Ez még az idén esedékes kiadás, fedezetét az egyébként is több sebből vérző büdzsében kellene megtalálni. Tovább rontja a helyzetet, hogy a szocialisták szerint is jár a kormány által minap elfogadott 73 milliárd forintos nyugdíjemelés, és ez nem érvényteleníti 52 milliárdos ígéretüket; ettől az összegtől szerintük a ciklus elején megfosztotta a kormány a nyugdíjasokat.
4. 38 órás munkahét
Nem annyira költségvetési, mint inkább gazdaságpolitikai kérdés. A versenyképességre gyakorolt hatása nyilván negatív, de valószínűleg nem számottevő, ha nem jár együtt a túlmunkára vonatkozó szabályok szigorításával.
5. Családipótlék-emelés
A 20 százalékos beígért emelésből idén három hónapot kell kifizetni, ennek a költségvetési terhe mintegy 7-10 milliárd forint. 2003-ban ez a kiadás már 35-40 milliárd forintba kerül. Kéthavi családi pótlék idén mintegy 35-40 milliárd forintba kerül, ez évről évre megjelenő költség.
6. Ingyenes tankönyvellátás
Ez a NAPI Gazdaság által megkérdezett kiadók szerint évi 12 milliárd forintot emészt fel. A kiadók titkon abban reménykednek, hogy ingyenes ellátás mellett az iskolák többféle kiadványt rendelnének vagy írnának elő. Ez emelné a költségeket. Ebből többletköltség csak 8,5 milliárd forint, mert a költségvetés már most is évi 3,5 milliárd forintot fizet tankönyvtámogatásra.
7. Béremelések
Kicsit homályos a program, mert azonnali 50 százalékos béremelést ígér az egészségügyieknek „és más közalkalmazottaknak". Csak az egészségügyiekkel számolva a lépés idén 25-30 milliárd forintba kerül, jövőre pedig 100-120 milliárd forint többletkiadást eredményez. A pedagógusoknak szeptembertől ígér a párt 30 százalékos emelést, ez idén 20-25 milliárd forintba, jövőre már 60-75 milliárd forintba kerül.
8. 300-400 ezer új munkahely
Nem elérhetetlen cél. Kedvező gazdasági környezetben 4-5 százalékos növekedés mellett néhány év alatt elérhető, de komoly gondokat okozna a gazdaság egyes szegmenseiben. A kereskedelemben, a vendéglátásban, a gépiparban, több értelmiségi szakmákban, valamint általában a vállalati közép- és felsővezetői szinteken már ma is munkaerőhiánnyal küszködnek a cégek, s a helyzet nyilván csak romolhat a foglalkoztatás gyors növekedésével. Ez béremelésekhez vezet, ami viszont a gazdaság versenyképességének romlásában üthet vissza.
9. A tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése
Nem bagatell összeg, a fix összegű hozzájárulásból idén a terv szerint 198 milliárd forint folyik be, a százalékos ezt 13 milliárddal fejeli meg. Ez az éves egészségügyi költségvetés egyötöde.
A FIDESZ PROGRAMJA
1. Adó- és járulékcsökkentés
A Fidesz az adókedvezmények növelésével operál. A három gyermekig egy gyermek = 1 millió forint adókedvezmény teljes kihasználtság mellett 2,2 millió gyerekkel és csak 20 százalékos adókulccsal számolva évi 550 milliárd forintos bevételkiesést okoz. Egy ilyen számítással persze mindkét irányban tévedünk. Egyfelől a kihasználtság biztosan nem lesz teljes, hiszen sokan nevelnek úgy gyerekeket, hogy a jövedelmük nem éri el az 1 millió forintot. 2000-es háztartás-statisztikák szerint azt mondhatjuk, hogy az átlagos magyar egygyermekes család teljes egészében ki tudja használni a kedvezményt, az átlagos kétgyermekes családoknak csak mintegy 60-70 százaléka, a háromgyermekeseknek pedig csekély hányadában érik el a szülők a 3 millió forintot. Ez a számításunkban szereplő kiadást 280 milliárd forintra mérsékli.
Másfelől azonban a jelenlegi sávhatárok mellett már az egygyermekeseknél is 400 ezer forint olyan jövedelem válik adómentessé, ami egyébként 30 százalékkal adózna. A 2 és 3 gyermekeseknél értelemszerűen még nagyobb 30 és 40 százalékos adókulcs alá eső jövedelem válik adómentessé. Összességében 350 milliárd forintos bevételcsökkentő hatással nem járunk messze a valóságtól, de ebből még ki kell vonni a jelenlegi gyemekkedvezményt, vagyis inkább évi 300 milliárd forintnál tartunk. Arra nincs ígéret, hogy a következő ciklus melyik évében jön el a gyermekesek kánaánja.
2. Duplájára nőnek a nettó átlagkeresetek
Nem világos az ütemezés, de egyenletes bővülést feltételezve ehhez évi 19 százalékos növekedésre van szükség. Nem tudni, hogy ebből mekkora részt képviselnek az adó- és járulékcsökkentések és mekkorát a nominális bérek emelkedése. Összevonva e két tételt arra jutottunk, hogy a nettó keresetek ilyetén emelkedéséhez az kell, hogy a kormány évente összesen 400 milliárd forintot hagyjon kint a gazdaságban, illetve fizessen ki többletbérként az állami szférában.
Az évi 19 százalékos nettó keresetnövekedés annak ellenére is nehezen képzelhető el, hogy az elmúlt pár hónapban megközelítettük ezt az értéket. Ennek azonban már most is ára van. Nemcsak elemzők, de a Magyar Nemzeti Bank elnöke is figyelmeztetett már a túlzott bérkiáramlás veszélyeire, hiszen ez - különösen a szolgáltatások esetében - drágulást okoz, emellett jelentős importnövekedést eredményez, ami előbb-utóbb a külső egyensúly felborulásához vezet.
3. Széchenyi terv
A Fidesz azt ígéri, hogy a Széchenyi terv 2006-ra évi 600 milliárd forintot mozgat meg. Ehhez nem kell ekkora költségvetési forrásokat mozgósítani, hiszen valószínűleg benne vannak azok a vállalkozói és önkormányzati forintok is, amiket az állami támogatás húz magával. Matolcsy György szerint ez a támogatás 4-5-szöröse szokott lenni, tehát a terv teljesüléséhez elég évi 100-120 milliárdot elköltenie az államnak. Az idei költségvetésben ennél több van a Széchenyi tervre, vagyis itt inkább kiadáslefaragásról van szó.
4. A családi pótlék megduplázása
Ez 40 milliárd forintba kerül évente, de nincs konkrét ígéret arra vonatkozóan, hogy milyen ütemezésben valósul meg.
5. Pedagógusok béremelése
Az ígéret az, hogy a pedagógusok bére 2006-ra 25 százalékkal meghaladja az átlagjövedelmet. Idén már nem emelnek pedagógusbért, legfeljebb néhány pótlék nő, a program veleje legkorábban 2003-ban indul. Az oktatásban 208 ezer szellemi foglalkozású dolgozik, átlagkeresetük most éppen 25 ezer forinttal marad el a kitűzött céltól. Feltéve, hogy közülük 180 ezren tartoznak a béremeléses körbe, ez havi 4,5 milliárd, évi 54 milliárd forintot jelent.
6. Orvosok fizetése
A Fidesz azt ígéri, hogy az orvosok kezdő fizetése 150 ezer forint lesz. A pályakezdő orvosok számáról nem találtunk adatot, de az intézkedés nyilván nem hagyja érintetlenül az összesen egyéb 36 ezer orvos fizetését sem. Márpedig az ő átlagkeresetük ma jócskán elmarad a 150 ezer forinttól, így itt évente 20-30 milliárdos kiadási többlettel számolhatunk.
7. Ingyenes iskolai étkeztetés
Ez évi 60 milliárd forintos kiadást igényel. Nehezen képzelhető el, hogy ezt több évre elosztva vezessék be, de hogy melyik évben indul a program, azt a Fidesz homályban hagyta.
PROGRAMOK ÁTFEDÉSBEN
1. Autópálya építés
Az MSZP négy évre 800 kilométer új autópályát ígér, ennek költsége évente minimum 200 milliárd forint. A Fidesz azt mondja, hogy az autópályák négy év múlva elérnek a határokig, ez 600 kilométer új pályát jelent, így itt az éves költség 150 milliárd forint.
Az autópálya-építés nem feltétlenül jelent többletkiadást. Tavaly legjobb ismereteink szerint 90 milliárdból épült új pálya, idén állítólag 180 milliárd forintot szán erre a célra az MFB. A magyar számvitel szerint ez nem terheli a költségvetést, mert a finanszírozó és hitelfölvevő az MFB. Az EU számviteli rendszere szerint ez költségvetési kiadás, ezért van az, hogy az európai statisztikai módszerek alapján idén csaknem 5 százalékra emelkedik az államháztartás hiánya.
Mindkét pártnak szembe kell néznie azzal, hogy ezt a tételt záros határidőn belül a költségvetésben kell elszámolni, akkor pedig emeli az állami kiadásokat, amire vagy fedezetet kell teremteni, vagy más kiadásokat ennyivel kell csökkenteni.
2. Egészségügy
Az egészségügyben mindkét párt 600 milliárd forintos többletköltségű reformot ígért. Ennek éves terhe 150 milliárd, de teljesen bizonytalan, hogy ezt melyik párt, melyik évben költi el. Amelyik párt jót akar magának, az hamar a tettek mezejére lép, mert az egészségügyi reform pozitív vonásainak kibontakozása hosszas folyamat, a ciklus második felében nagy valószínűséggel inkább rombolná, mint építené a kormányzó párt népszerűségét.
3. Nyugdíjak
Az MSZP tizenharmadik havi nyugdíjat, a Fidesz az özvegyi nyugdíjak megduplázását ígéri. Előbbi évi 70 milliárd forintba kerül, utóbbi ennek pont a fele. Nem világos, hogy milyen forrásból finanszíroznák, hiszen bevezetésük ellentmond a nyugdíjbiztosítás alapelveinek, így botorság lenne járulékból fizetni.
A magyar kormányoknak jó szokása semmibe venni a biztosítási elvet mint a nyugdíjrendszer alapját, és ez ezekre az elgondolásra is igaz. Nincs az a kormány, amelyik vissza merne vonni ilyen szociális vívmányokat, következésképp ezek a tételek évtizedekre beépülnek a nyugdíjkiadásokba és végképp eltérítik a folyamatokat attól, amire például a teljes nyugdíjreform-számítás épült.
Minden soron kívüli nyugdíjemelés agyonvágja a rendszert, amely arra épül, hogy összeköti a jelenlegi és jövőbeli befizetéseket a majdani kifizetésekkel. Sebaj, a baj csak 10-20 év múlva jelentkezik, a tüzet ráérünk akkor eloltani, de majd úgy intézzük, hogy akkor ne mi legyünk kormányon.
