Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Orbán-kormány hatalomra kerülésével a kisgazdák vezette agrártárca törekvései közé tartozott, hogy megszüntesse a szövetkezetek és nagyobb gazdaságok túlsúlyosnak tartott támogatási rendszerét, s a támogatásokkal egyre inkább erősítse a kisebb gazdálkodókat. A törekvés hatására már a 2000. évi KSH- és APEH-adatok, valamint az ezekhez kapcsolódó elemzések is arra utaltak - például a szakminiszter jelentése az agrárgazdaság helyzetéről -, hogy az agrártámogatási rendszer így a korábban a kisgazdák által kevésbé kedvelt, nagyobb gazdálkodókat tömörítő termelőcsoport kárára diszkriminatív.
A később alkotott haszonbérleti szabályok vagy a családi gazdaságok kedvezményes hitelezési lehetősége mélyíti a szakadékot.
A MOSZ adatai szerint 2000-ben a mezőgazdasági társas vállalkozások 36,5, az egyéni vállalkozások 11,4 milliárd, az őstermelők pedig 17,9 milliárd forint támogatást kaptak. Az elvonások és támogatások egyenlege szerint ugyanakkor a társas vállalkozások 46,4 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, míg az egyéni vállalkozók 7,1 milliárd, az őstermelők pedig 15,4 milliárd forintos támogatási többlettel jöttek ki a számításból. A termékkibocsátáshoz viszonyítva az árutermelést folytató vállalkozások - társas vállalkozások és egyéni vállalkozók - támogatottsági színvonala 5,2, míg a jellemzően nem árutermelést folytató őstermelőké 9 százalék. Az egy hektárra jutó elvonás-támogatás egyenleg a MOSZ számításai szerint 20-25 ezer forintos támogatási eltérést mutat a társas vállalkozások kárára. A támogatások és elvonások egyenlege ugyanis ezer forintnyi termékkibocsátásra számítva 66 forint mínusz a társas vállalkozásoknál, de 26, illetve 77 forint plusz az egyéni vállalkozóknál és az őstermelőknél. Ebből közelítő kalkuláció szerint az egy hektárra jutó támogatás-elvonás egyenleg a társas vállalkozásoknál mínusz 15 ezer forint, az egyénieknél pedig plusz 5 ezer, míg az őstermelőknél plusz 10 ezer forint.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) háttérintézménye, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) számításai szerint a társas vállalkozásokban 2000-ben az egy hektárra jutó termelési, árbevételi mutatók valamivel kevesebb mint kétszeresen, az üzemi költségek pedig pont kétszeresen meghaladták az egyéni szektor hasonló adatait. A személyi ráfordítások esetében ennél is jelentősebb az eltérés, a jövedelmezőség pedig az egyéni gazdálkodóknál egy hektárra vetítve 2,5-szerese a társas szektorénak.
L. L.
