A kormány tegnap arról döntött, hogy júniustól januárig visszamenően 4,5 százalékkal felemeli a nyugdíjakat, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás összegét, s a nyugdíjminimumhoz kötött ellátásban részesülők ugyancsak júniusban egyszeri, 10 ezer 500 forintos juttatásban részesülnek - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. Mindez éves szinten összesen 73,8 milliárd forintjába kerül az államháztartásnak, a júniusi kifizetés ebből 40 milliárd forintot igényel. Erre az adó- és járulékbevételi többlet teremti meg a forrást - tette hozzá a pénzügyminiszter.
Számításaink szerint azonban további 50-60 milliárd forint kiegészítésre szorul idén a nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátások kifizetésekre szánt keret. A tavaly végrehajtott évközi nyugdíjemeléseket ugyanis nem vezették át az idei számokon, így az erre az évre előirányzott összeg csak mintegy 3 százalékos nyugdíjemelést fedezne, szemben a tervezett 9,7 százalékkal. Ez az automatizmus tovább növeli a nyugdíjkiadások idei többletforrásigényét. A most megszavazott évközi emeléssel együtt 9-10 százalékpontnyi emelés forrását kell előteremteni, s miután egy százalékpontos emelés 10-12 milliárd forint, a végösszeg elérheti a 130 milliárd forintot. Ezt részben a várható járulékbevételi, részben az adóbevételi többletből finanszírozzák majd.
A államháztartás első negyedéves mérlegéből az olvasható ki, hogy a nyugdíjalap járulékbevételei 23 milliárd forinttal haladták meg az időarányost, köszönhetően a kimagasló januári befizetéseknek. Ez alapján nem kizárt, hogy az idei közel 74 milliárdos évközi nyugdíjemelés meghatározó részét vagy akár teljes egészét a járulékbevételi többletből finanszírozhatják. A fennmaradó részt viszont a központi költségvetésnek kell kipótolnia.
Varga szerint ezzel a döntésével törvényi kötelezettségeinek tesz eleget a kormány. 2002-re eredetileg 9,7 százalékos nyugdíjemelést terveztek, amit 8,4 százalékos nettó keresetnövekedésre, illetve az 5 százalékos fogyasztói áremelkedésre alapoztak. A nyugdíjszámításkor alkalmazott svájci típusú indexálás e két tényezőt 50-50 százalékos súllyal veszi figyelembe, s az így kapott 6,7 százalékot egészíti ki az a 3 százalék, amelyről még a kétéves költségvetésben rendelkezett a kormány. Az idei első három hónapos makrogazdasági adatok áttekintése után most úgy látják, hogy az idén 15 százalék lesz a nettó keresetnövekedés, míg a fogyasztói árak emelkedése 5,5 százalék - jelentette ki a miniszter. (Valójában csak az inflációs komponens áll rendelkezésre, a keresetekről egyelőre csak a januári adatot közölte a KSH.) A nyugdíjaskosár adatait is figyelembe véve idén 13,5 százalékos nyugdíjemelést kell végrehajtani. A jogszabály értelmében a korrekciót legkésőbb novemberig kell megejteni, ám idén a tavalyi gyakorlatnak megfelelően járt el a kormány.
A pénzügyminiszter elmondta továbbá, hogy nem változtattak prognózisukon, decemberre továbbra is 5 százalék alatti, 4,5-4,8 százalék közötti inflációt várnak, az államháztartás számainak alakulásában pedig semmi rendkívüli nincsen. A kormány továbbra is határozott antiinflációs politikát folytat, s ebbe nem fér bele a gázár 40 százalék feletti emelése. Ezzel az ellenzék feltételezett szándékára utalt a miniszter, bár ezt az érintett pártok rendre cáfolják. Varga a gazdaság növekedésével s az infláció csökkenésével számol középtávon, valamint azt várja, hogy 2006-tól Magyarországon is bevezetik az eurót.
B. Z.-D. J.
