Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Folytatódott az előző év augusztusától tapasztalható tendencia, az export növekedési üteme hónapról hónapra meghaladja az importét. A külkereskedelmi termékforgalom hiánya kedvezőbb, mint az előző évben volt. A forgalom növekedése mindazonáltal jelentősen lassult: tavaly ilyenkor az export 31,5, az import pedig 29,9 százalékkal nőtt. A külügyi tárca szerint a kedvezőtlen külpiaci konjunktúra körülményei között az első félév végéig nem valószínű a növekedés lassuló tendenciájának megfordulása.
A kivitel értéke 4,5 százalékos bővülést jelez, míg a behozatal ugyanebben az időszakban 3,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A forint erősödésének hatására a kivitel és a behozatal értéke - mennyiségi változás nélkül - csökkenne. A bázishoz mérten alapul vett, átlagosan 9-10 százalékos forinterősödés - erősen közelítő számítások alapján - nagyjából ekkora export-, illetve import-értékcsökkenést okozna, önmagában változatlan mennyiség mellett. Az azonban, hogy értékben emelkedett a kivitel, illetve a behozatal, arra mutat, hogy az export és az import mennyisége is jelentősen emelkedett.
A forgalmon belül - viszonylagosan - meglódult a vámszabad területi export, növekedési üteme elérte a 10 százalékot, míg a hagyományos termékforgalom közvetlen exportja az átlagot kismértékben (0,4 százalékponttal) meghaladóan nőtt. Ami az importot illeti, a vámszabad területi stagnál, ugyanakkor a vámbelföldi 4,5 százalékkal emelkedett. A gazdasági tárca elemzése szerint a vámszabad területek átlagosnál kétszer magasabb exportdinamikája ellentmond a tavalyi évi tendencia alapján készített előrejelzéseknek. A közvetlenül exportot szolgáló (ipari vámszabad területre és bérmunkához beérkező) import növekedési üteme csaknem 7 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a nemzetgazdasági átlag.
(NAPI)
