Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elkerülhetetlen a költségvetés rendbetétele - nyilatkozta lapunknak László Csaba, a szocialisták pénzügyminiszter-jelöltje. László szerint tarthatatlan, hogy több bevételi előirányzat elmarad a tavalyi tényleges teljesítéstől, mások pedig alig haladják meg azt. Ugyancsak lehetetlen az a helyzet, hogy a költségvetés általános tartaléka gyakorlatilag elfogyott, egy tavaszi árvíz esetén „három homokzsákot sem lehetne odébb rakatni”.
Arra a kérdésre, hogy szükségessé teszi-e a módosítást az első három hónapban felhalmozott hiány, László úgy válaszolt, hogy ellenzéki szerepből kicsi a rálátása az államháztartás tényleges alakulására. Az bizonyos, hogy néhány kiadási előirányzat - mint például a gyógyszerkassza - elszabadult, de a várható többletbevételek talán lehetővé teszik, hogy az előirányzat emelésével rendberakják az abszurd állapotokat.
A PM nem kommentálja a költségvetés módosításáról szóló találgatásokat, de Varga Mihály korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a féléves adatok ismeretében egymáshoz kell igazítani az előirányzatokat és a tényleges folyamatokat. A miniszter nyilatkozataiban elismerte, hogy a 2001-es bázisadatok rendkívül magasak, de a tervezettnél kisebb idei gazdasági növekedés miatt óvatosságra intett.
A NAPI Gazdaság számításai szerint nem feltétlenül van szükség a „megszorító” pótköltségvetésre, de erre nagyobb az esély akkor, ha az MSZP nyeri a választásokat. Ennek az az oka, hogy Medgyessy Péter 100 napos programja számos ez évi kiadási ígéretet tartalmaz, és ezek időben egybeeshetnek a Fidesz-kormány áthúzódó kiadásokat generáló intézkedéseivel és ígéreteivel, amik az általunk számolt 200-250 milliárd forintos többletbevétel mellett is valószínűtlenné teszik az 505 milliárd forintra tervezett államháztartási hiány tartását.
Ha feltesszük, hogy az év eleji kiugróan magas hiány az év második feléről előrehozott kiadásoknak tudható be (MFB-nek átutalt 36 milliárd forint), akkor is szemet szúr, hogy a költségvetési intézmények tavaly 190 milliárd forinttal többet költöttek el, mint amennyi az idei teljes előirányzatuk. Ha e körben csak szinten tartással számolunk, akkor is e tétel önmagában elviszi a többletbevételeket. Ilyen feltételezéssel élni azonban meglehetősen kockázatos, hiszen az intézmények kiadásai az első két hónapban 90 milliárd forinttal, azaz 35 százalékkal meghaladták a tavalyit. Ha ez a tendencia április végéig fennmarad, akkor a kiadás addigra 180 milliárd forinttal meghaladja majd a tavalyit. Ez a 180 milliárd forint akkor is növeli az államháztartás hiányát, ha a kiadás növekedési ütemét a választások utáni hónapokban nullának vesszük, holott a közalkalmazotti bérek növekedése ezt valószínűtlenné teszi. Államháztartási szinten ezt a hiányt megfejeli az Egészségbiztosítási Alap 90 milliárdos terven felüli deficitje.
Minderre rakódik az MSZP 100 napos programjának finanszírozási igénye, ami erre az évre számításaink szerint mintegy 200 milliárd forint. A párt többek között nyugdíjemelést, pedagógusi és egészségügyi béremelést, valamint a minimálbér adómentességét ígéri októberig. Ha egy új kormány a Fidesz-kabinet összes célját fenntartva és finanszírozva vállalná ezeket a kiadásokat, akkor az az államháztartás hiányának megugrásához vezetne. Ilyen mértékű hiánynövekedést az új kormány akkor sem vállalhatna, ha az önkormányzati választások előtt nehéz megszorító intézkedésekről dönteni, ezért valószínű, hogy az MSZP vagy késéssel valósítja meg céljait, vagy óvatosan kihátrál néhány Fidesz-intézkedés mögül. Ezekkel a tételekkel ugyanis a tervezett 3,1 százalékkal szemben jócskán 6 százalék fölé emelkedik a deficit.
(NAPI)
