Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bruttó hazai termék 2001-ben - az előzetes adatoknak megfelelően - összehasonlító áron 3,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A 14 900 milliárd forintos GDP egy főre vetítve 1,46 millió forintot, azaz 5690 eurót jelent.
A GDP utolsó negyedéves növekedési üteme és értéke nem, összetétele azonban annál inkább meglepte az elemzőket. A felhasználási oldalon a rendkívül alacsony beruházási adat és a háztartások fogyasztásának erőteljes növekedése szúrt szemet, míg a termelési oldalon az ipar hozzáadott értékének csökkenése és az export visszaesése okozott némi meglepetést.
A háztartások fogyasztási kiadásának 5,8 százalékos utolsó három havi növekedése egyenes következménye annak, hogy a nominális bérek emelkedése mellett ebben az időszakban gyorsan csökkent az infláció. A reálbérek gyors emelkedése mellett várható volt egy erős fogyasztási adat, ám miután a kiskereskedelmi statisztikák nem mutattak ilyen mértékű vásárlási nekibuzdulást, az elemzők ennél alacsonyabb értéket vártak.
A beruházások negyedik negyedéves 3,1 százalékos növekedésénél ezzel szemben nagyobbat várt az elemzők többsége. Az áruforgalmi statisztikákból kiderült, hogy tavaly ősszel a magyarországi vállalkozások - leginkább a multik - a készletek felélésével viszonylag hamar reagáltak a romló világgazdasági konjunktúrára, de a növekedés lassulása felülmúlta a várakozásokat. Barcza György, az ING Bank elemzője nem tartja rossz hírnek a készletek ilyetén leépülését. Szerinte ez normális része a vállalkozások alkalmazkodásának, és e folyamat gyorsasága éppen hogy biztató, hiszen ugyanilyen gyors reakció valószínűsíthető a meginduló nemzetközi növekedés esetén is.
Az ipari termelés hozzáadott értékének 3,9 százalékos visszaesésére sem készültek föl az elemzők, hiszen a bruttó kibocsátás adatai még növekedést mutattak. A kibocsátás és a hozzáadott érték közötti rés növekedésének okát Zsoldos István, a CA-IB elemzője abban látja, hogy éppen a nagy hozzáadott értékű ágazatokban következett be a legnagyobb lassulás, a feldolgozóipar már 5,6 százalékkal esett vissza. A termelő ágazatok becsületét a 15 százalékot meghaladó növekedést felmutató mezőgazdaság és az állami támogatásoknak köszönhetően erősödő építőipar mentette meg: utóbbi hozzáadott értéke 7,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az elemzők az adatok megjelenése után is lényegesen optimistábbak az idei kilátásokat illetően, mint több nagy kutatóintézet. Barcza György 3,8, Kovács György, a DG Bank elemzője pedig 4 százalékos növekedést sem tart kizártnak, az általunk pénteken megkérdezettek körében így Zsoldos István volt a legpesszimistább a maga 3,7 százalékos éves növekedési prognózisával. Abban mindenki egyetért, hogy az első negyedévben a növekedés gyorsulása álom lehet csupán, sokkal inkább további lassulás várható. Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője szerint a negyedéves ütem akár 3 százalék alatt is maradhat, sok múlik azon, hogy miképp alakul az export és az import. Tavaly a negyedik negyedévben mindkettő visszaesést mutatott, de ez a növekedés szempontjából nem okozott problémát, mert az import csökkenése nagyobb volt az exporténál. Nem kizárt ugyanakkor, hogy ez a folyamat az első vagy a második negyedévben megfordul és a meglóduló alapanyagimport csökkenti a GDP-t.
Az optimistábbak a második negyedévtől, a pesszimistábbak a második félévtől számítanak fellendülésre, hiszen várakozásuk szerint az EU gazdasága is ebben az időszakban pörög föl. Többek szerint nagy kérdés, mennyi marad meg ekkorra az anticiklikus gazdaságpolitikából. Ha ugyanis az amúgy is növekedésnek induló gazdaságot az állam a mostani lakossági fogyasztásban és az építőipar növekedésében megmutatkozó erővel stimulálja, akkor az veszélyeztetheti a fizetési mérleget és az inflációs célt.
M. D.
