A Pénzügykutató Rt. legfrissebb konjunktúrajelentésének elkészítése során - hasonlóan az idén januárban közzétetthez - a kedvezőtlenebb szcenárióból indult ki. A mostani jelentésben a januári előrejelzéshez képest csak a beruházások növekedési ütemének mértékét módosították jelentősebben. A beruházások esetében ugyanis a januári prognózisukban még 3 százalékos dinamikát 2,5 százalékosra csökkentették az azóta megjelent tavalyi utolsó negyedévi adatok alapján.
A jelentés szerint az idei növekedést alapvetően a külgazdasági feltételek határozzák meg, emellett szerepet játszik a kormány anticiklikus politikája, amely költségvetési és azon kívüli eszközökkel kíván többlet növekedési tényezőket generálni. A prognózis fejtegetése szerint ez a belső keresletnövelő politika is inkább az év második felében - a gyorsulás várt időszakában - fog érződni, így az anticiklikusnak szánt gazdaságpolitika éppen ciklust erősítően működik majd.
A jövedelmi és a költségvetési oldalról expanzív gazdaságpolitika a jelentés szerint ütközik az export jövedelmezőségét, illetve versenyképességét rontó árfolyam-politikával. Az exportőrök a külső piac pangása miatt a versenyképesség romlását az árak emelésével sem tudják ellensúlyozni, így csökken a profitrátájuk és a felhalmozási képességük.
A kutatók várakozásai szerint a gazdaság növekedése negyedévről negyedévre nő: az első negyedévben 2,6, a másodikban 2,8, a harmadikban 3, míg a negyedik negyedévben 3,5 százalékos lesz. A GDP keresleti tényezőiben folytatódik a 2001-ben indult folyamat, miszerint a háztartások fogyasztása válik húzóerővé. Ebbe az irányba hat a minimálbér 25 százalékos emelése is, ami azonban - a prognózis szerint - csak rövid távon adhat keresleti lökést.
Petschnig Mária Zita főmunkatárs szerint az inflációra leginkább az időjárás és a nemzetközi olajár gyakorol hatást. Meglátásuk szerint júniusig 4,8 százalékig mérséklődik a fogyasztói árak emelkedése, az év végére azonban 5,2 százalékra emelkedik.
(NAPI)
