Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kis- és közepes vállalkozások (kkv) leendő romániai befektetéseit segítő közös garanciaalap gondolatát a tavaly nyár végi miniszterelnöki találkozón vetették fel egy többpontos gazdasági együttműködési csomag részeként. A román fél két hete adott hivatalosnak tekinthető - igaz, szóbeli - választ, eszerint Bukarestet érdekli az alap felállítása, így hamarosan megkezdődhetnek az egyeztetések.
Benkő Tibor, az ITDH kereskedelmi szolgálata bukaresti irodájának vezetője lapunknak elmondta, hogy az alap segítségével a magyar kkv-k elsősorban a romániai privatizációban juthatnak az eddigieknél jobb esélyekhez. Bukarest gyorsítaná - illetve egyes területeken beindítaná - a magánosítást, az erről szóló törvényben az úgynevezett 1 eurós privatizáció felfuttatása is szerepel. Ennek keretében bizonyos vagyontárgyakhoz 1 euró ellenében lehet hozzájutni - természetesen bizonyos kötelezettségek vállalása mellett (hasonlóan a magyar privatizációs folyamatban alkalmazott jelképes, 1 forintos értékesítésekhez, amelyekhez számos kötelezettség is kapcsolódott). A részletekről a törvény végrehajtási utasítása rendelkezik, ezt azonban várhatóan csak ezen a héten fogadja el a bukaresti törvényhozás. Az alap feltehetően e kötelezettségek vállalásához nyújtana segítséget.
Benkő szerint az alap működése a kereskedelem bővítését is eredményezheti. Megfigyelők szerint ez arra utalhat, hogy nem kizárt az állami exportösztönző, illetve -finanszírozó intézmények valamilyen módon való részvétele a konstrukcióban. Már csak azért is könnyen elképzelhető ez, mert más forrásból úgy értesültünk, hogy az alap felállításához készített többféle forgatókönyvekben szerepet szánnak a már meglévő ilyen célú intézményeknek. Szóba kerülhet így a Corvinus Rt., a Hitelgarancia Rt., a Mehib, esetleg az Eximbank közreműködése is.
Befektetés- és kereskedelemfejlesztési intézmények Romániában is működnek, ezért lehetséges megoldás az is, hogy magyar és román intézmények közös alapot hoznak létre. Adminisztrációs szempontból azonban célszerűbbnek tűnik - jóval kevesebb időt venne igénybe -, hogy az ügyletben részt vevő intézmények az eddiginél szorosabban koordinálják Romániával, illetve Magyarországgal kapcsolatos tevékenységüket.
Molnár Csaba
