BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Tovább nyílt az agrárolló tavaly

Az agrárolló 4,3 százalékkal nyílt tavaly a KSH adatai szerint, szemben a földművelésügyi miniszternek az agrárolló záródására vonatkozó közelmúltban tett nyilatkozataival. A Magyar Agrárkamara szerint a kedvezőtlen folyamat idén folytatódott, s inflációs nyomásra lehet számítani az élelmiszerek oldaláról.

2002. március 21. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az agrárolló tavaly 4,3 százalékkal nyílt az előző évi átmeneti 9,5 százalékos záródás után, ami a termelőknek éves szinten mintegy 36 milliárd forint veszteséget okozott - hívta fel a figyelmet Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara (MA) főtitkára tegnap sajtótájékoztatón. Ez ellentmond az agrárminiszter közelmúltbeli, különféle rendezvényeken tett nyilatkozatainak, amelyek szerint tavaly az agrárolló záródott, miután az agrártermelői árak indexe 8, az ipari árindex pedig 5 százalék volt. A KSH adatai szerint ugyanakkor az előbbi index 4,9, az utóbbi pedig 9,4, az agrárolló így a kamara számításai szerint 4,3 százalékkal nyílt. Ez meghaladja az 1998-as 2,3 és az 1999-es 1,5 százalékos nyílást. Lapunk információi szerint a miniszter kijelentéseiben az agrárolló kapcsán egy korábbi becslésre hagyatkozik, ezt azonban már meghaladta az idő.
Az MA szerint mindenesetre a kedvezőtlen folyamat idén folytatódott, s ez az első negyedévben legalább 15 milliárd forint további termelői veszteséget okozott. Emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági termelői árak utóbbi időben tapasztalt csökkenése - a búza áringadozása 48 hónap alatt 65 százalékos, a kukoricáé pedig 80 százalékos volt - nem hozta az élelmiszerek árának csökkenését, pedig a magyar agrártermelői árak mostanra ismét az EU belső árainak 60-80 százalékos szintjén vannak. Ráadásul az agrárrendtartási intézkedések, ahelyett hogy segítették volna a fogyasztói árakba egyszer már átgyűrűző termelői árak szinten tartását, kifejezetten árletörő funkciót töltöttek be. A búzára erre az évre meghirdetett tonnánkénti 17,5 ezer, illetve a kukoricára meghirdetett 15 ezer forint állami garantált ár ugyanis legalább 4-5 ezer forinttal az önköltség alatt van.
Tavaly és tavalyelőtt fele-fele arányban összesen 350-370 milliárd forint volt az élelmiszerek árának emelkedése Magyarországon, ám ebből a termelők tavaly csupán 10 milliárd, egy évvel korábban pedig 7 milliárd forinttal részesedtek, az oroszlánrész az élelmiszeriparhoz és a kereskedelemhez vándorolt. Egy ismételt enyhe keresleti pozíció újra a fogyasztói árak erőteljes növekedését okozza majd - véli Mészáros. Ennek elkerülésére szerinte azonnal hozzá kellene látni a termelői árak fokozatos emeléséhez. Ezt még jobban tűrnék a feldolgozók és a kereskedők, mint egy árrobbanást. Az intervenciós intézkedések elmaradása esetén az agrárágazat vesztesége állandósul, a felvett hiteleket a gazdálkodók vagyonukból ,,fizetik vissza". A kamara szerint elképzelhető egy gyenge termésű év is, ami ugyancsak megemelné az árakat. Mészáros Gyula hangsúlyozta: ezzel a problémával most kell utoljára foglalkozni, hiszen a 2004-es EU-csatlakozással az unió rendtartása megemeli az árakat, s ez már a 2003-as gabonaév tekintetében érvényesül.
L. L.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet