Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A családi gazdaságokkal kapcsolatos kormányrendeletek és a közelmúltban elfogadott agrártörvénycsomag jogszabályai keretében a nemzeti földalap létrehozatala, a részarány-földtulajdonok megszüntetése, valamint a termőföldre és tanyára vonatkozó elővásárlási és elő-haszonbérleti jog újraszabályozása a családi gazdaságok kialakítását, fennmaradását és működését szolgálja - hangsúlyozták a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM).
A tárca szakértői szerint az elővásárlási és elő-haszonbérleti jog módosított rendelkezései azonos célt szolgálnak, mivel a családi gazdálkodót hozzák a legelőnyösebb helyzetbe, mind a földvásárlás, mind a bérbevétel tekintetében. Kiemelten igaz a családi gazdaságok helyzetbe hozása az elő-haszonbérleti jogot illetően, az új rendelkezés értelmében ugyanis a családi gazdálkodót és a családi gazdaság tagjait illeti meg elsősorban ez a jog, ha a bérbe adandó termőföld tanyájuk vagy a családi gazdasághoz tartozó termőföldjeik mellett helyezkedik el. Magyar és európai uniós szakértők ugyanakkor egyaránt úgy vélik, hogy a mezőgazdasági termelés rákfenéje Magyarországon éppen a rendezetlen földtulajdoni helyzet, amelynek egyik része az egészségtelen földbérleti rendszer. Ráadásul a föld bérleti díját is ki kell tudni fizetni - hívták fel a figyelmet magyar szakértők, hangsúlyozva: korántsem biztos, hogy erre a családi gazdaságok mindegyike képes.
Az eddigi jogszabályok szerint Magyarországon földhaszonbérleti szerződést mind belföldi magán- , illetve jogi személyek, mind külföldiek köthettek. A szerződés legrövidebb időtartama nem volt meghatározva, csak tízéves felső határa. Belföldi magán-, illetve jogi személy - kivételekkel - 300 hektár vagy 600 aranykorona értékű termőföldet bérelhetett. Az elterjedt földbérleti rendszert - amely jelentősen növeli a termelési költségeket - a rendezetlen magyarországi földhelyzet, illetve a külföldiek vételi korlátozása indokolta. A bérleti szerződések időtartama ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat: a rendelet hatálybalépése előtt a tulajdonosok egy része már csak 1-2 évre volt hajlandó szerződni, kivéve az utolsó pillanatban spekulációs céllal hosszabb időre szerződőket. A bérleti díj viszont évről évre nő, de a termék árába még mindig nem lehet beépíteni. A saját földtulajdon hiánya, de különösen a bérlet instabilitása komoly bizonytalanságot jelentett a termelésben és a fejlesztésben tavaly is. Az Európai Unióban nem ismeretlen a földbérlet: aránya Nagy-Britanniában, Franciaországban és Hollandiában a legmagasabb, ám ezekben az országokban sem éri el az 50 százalékot.
L. L.
