Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB monetáris tanácsa tegnapi ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot. A múlt héten még létező kamatcsökkentési várakozások a hétfőn megjelent Reuters konszenzus után szertefoszlottak, így a döntés nem lepte meg a piacot.
A Reuters elemzői konszenzusa növekvő inflációs kockázatról tanúskodott, miután az egyre valószínűbbnek tűnő gyorsuló világgazdasági növekedés hatására az olajárak emelkedésére számítanak. Az elemzők a Reuters eredményeinek megjelenése előtt is úgy vélték, hogy a jegybanknak nem célja a jelenlegi forintárfolyam gyengítése, hiszen a legutóbbi inflációs jelentés szerint a forint erősödésének árcsökkentő hatása a reméltnél lassabban gyűrűzik át az árakon. A gyors inflációcsökkenés esélyének mérséklődéséről tanúskodik a monetáris tanács közleménye is, amely most első ízben említi, hogy a tagok áttekintették a kockázati tényezőket is.
Ugyancsak a kamatszint tartását indokolta a választások előtti magas politikai kockázat is. Több elemző úgy vélekedett, hogy a jegybank a választások előtt már nem csökkent kamatot, hiszen ha meg is tehetné, inkább teszi ezt a választások utáni esetleges felértékelési nyomás idején. A Reuters felmérése arról tanúskodik, hogy ennek Fidesz-győzelem esetén nagyobb valószínűséget adnak az elemzők, mert Medgyessy Péter szocialista pénzügyminiszter-jelöltje, László Csaba a Fidesz politikusainál kisebb inflációellenes elkötelezettségről tanúságot tevő nyilatkozatokat tett.
M. D.
