BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A tőkehiányos mezőgazdaság továbbra sem versenyképes

A magyar mezőgazdaság a versenyképesség hiányától szenved és nem vonzza azokat a beruházásokat, amelyek modernizációjához szükségesek lennének - hívta fel a figyelmet az Európai Unió brüsszeli bizottsága jelentésében, amely egyebek mellett az agrárszféra állapotát elemezte. Mindezek oka nem utolsósorban a dokumentumban szintén kritizált, ám azóta is rendezetlen földhelyzet. (A tagjelöltek mezőgazdaságának kilátásait tárgyaló hatástanulmányról lásd írásunkat a 2. oldalon.)

2002. március 18. hétfő, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A brüsszeli bizottság Magyarországról szóló jelentése szerint a mezőgazdaság a versenyképesség hiányától szenved - kevés kivételtől eltekintve - és nem vonzza azokat a beruházásokat, amelyek szükségesek lennének a modernizációjához. E patthelyzet feloldása érdekében sok más mellett meg kell még oldani a földpiachoz és a birtokrendezéshez kapcsolódó problémákat. A lapunknak nyilatkozó magyar szakemberek szerint a kellő tőkével rendelkező ágazatokban, például a növényolajiparban, már zökkenőmentes a termelés. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy a beruházások hiányának oka nem utolsósorban éppen a földpiac megoldatlan helyzete.

Kormányzati szakértők a brüsszeli kritika kapcsán azt hangsúlyozták, hogy a földügy rendezéséhez szükséges jogszabályok már megszülettek; más kérdés, hogy a birtokpolitikai törvénycsomag alkotmánybírósági kontrollra vár.
Fontos uniós figyelmeztetés, hogy Magyarország még nem hozta meg az EMOGA orientációs és garanciaalapra, a jövőbeni közös piacszervezetekre - ideértve az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert (IIER) is - vonatkozó döntéseket, például a szervezeti keretekre, a koordinációra és a finanszírozásra vonatkozóan. A jelentés aláhúzta, hogy az Agrárintervenciós Központ (AIK) közös piacszervezetek irányításában betöltött szerepe is tisztázást igényel, s az AIK-nak jogi felhatalmazást is kell kapnia. (Az AIK-ra vonatkozó ez irányú döntést azóta a kormány meghozta.) Az IIER-rel is foglalkozott már a kormány, a Miniszterelnöki Hivatal és az agrártárca, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése legkésőbb március végére várható. A SAPARD Hivatal nemzeti akkreditációja terén azonban továbbra is lemaradás van, az akkreditáció az unió által remélt „múlt év vége előtti” határidő helyett talán idén nyár közepére várható.
A jelentés szerint megfelelő nagyságrendű költségvetési forrásokat kell elkülöníteni a nemzeti agrár-környezetvédelmi program (NAKP) végrehajtásához. Ez már elkezdődött, igaz, a korábban tervezett 6,5 milliárd forintnak csupán mintegy harmadával.
A jelentés felrótta azt is, hogy a nagy kapacitású frisshús-üzemek jelentős hányada nem felel meg a közösségi joganyag üzemhigiéniai előírásainak. Ez a megállapítás kormányzati szakértők szerint nem egészen pontos, a nagy kapacitású üzemek közül ugyanis éppen a legkisebbekre vonatkozik. Szám szerint az összes húsüzem 40 százalékát, kapacitásban pedig negyedrészét érintette ez a kritika, ez utóbbi szempontból ráadásul a kifogásolt üzemek aránya 2004-re 10 százalékra zsugorodik - ígérték az agrártárcánál.
Az élelmiszer-biztonság tekintetében Brüsszel kifogásolta, hogy Magyarországnak nincs világos terve arra, miként hangolja össze a minisztériumok tevékenységét. Ennek kapcsán előrelépésnek tekinthető az Élelmiszerbiztonsági Hivatal felállításával kapcsolatos munka. A terméktanácsok jövőbeni szerepéről azonban a brüsszeli figyelemfelhívás ellenére még mindig nem született végleges döntés Magyarországon.
L. L.

Kormányzati szakértők a brüsszeli kritika kapcsán azt hangsúlyozták, hogy a földügy rendezéséhez szükséges jogszabályok már megszülettek; más kérdés, hogy a birtokpolitikai törvénycsomag alkotmánybírósági kontrollra vár.
Fontos uniós figyelmeztetés, hogy Magyarország még nem hozta meg az EMOGA orientációs és garanciaalapra, a jövőbeni közös piacszervezetekre - ideértve az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert (IIER) is - vonatkozó döntéseket, például a szervezeti keretekre, a koordinációra és a finanszírozásra vonatkozóan. A jelentés aláhúzta, hogy az Agrárintervenciós Központ (AIK) közös piacszervezetek irányításában betöltött szerepe is tisztázást igényel, s az AIK-nak jogi felhatalmazást is kell kapnia. (Az AIK-ra vonatkozó ez irányú döntést azóta a kormány meghozta.) Az IIER-rel is foglalkozott már a kormány, a Miniszterelnöki Hivatal és az agrártárca, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése legkésőbb március végére várható. A SAPARD Hivatal nemzeti akkreditációja terén azonban továbbra is lemaradás van, az akkreditáció az unió által remélt „múlt év vége előtti” határidő helyett talán idén nyár közepére várható.
A jelentés szerint megfelelő nagyságrendű költségvetési forrásokat kell elkülöníteni a nemzeti agrár-környezetvédelmi program (NAKP) végrehajtásához. Ez már elkezdődött, igaz, a korábban tervezett 6,5 milliárd forintnak csupán mintegy harmadával.
A jelentés felrótta azt is, hogy a nagy kapacitású frisshús-üzemek jelentős hányada nem felel meg a közösségi joganyag üzemhigiéniai előírásainak. Ez a megállapítás kormányzati szakértők szerint nem egészen pontos, a nagy kapacitású üzemek közül ugyanis éppen a legkisebbekre vonatkozik. Szám szerint az összes húsüzem 40 százalékát, kapacitásban pedig negyedrészét érintette ez a kritika, ez utóbbi szempontból ráadásul a kifogásolt üzemek aránya 2004-re 10 százalékra zsugorodik - ígérték az agrártárcánál.
Az élelmiszer-biztonság tekintetében Brüsszel kifogásolta, hogy Magyarországnak nincs világos terve arra, miként hangolja össze a minisztériumok tevékenységét. Ennek kapcsán előrelépésnek tekinthető az Élelmiszer-biztonsági Hivatal felállításával kapcsolatos munka. A terméktanácsok jövőbeni szerepéről azonban a brüsszeli figyelemfelhívás ellenére még mindig nem született végleges döntés Magyarországon.
L. L.

Tóth Levente László
Tóth Levente László

Ez is érdekelhet