A szállítási ágazathoz tartozó vállalkozások tavaly mintegy 206 millió tonna árut szállítottak, ami 5 százalékkal alacsonyabb a bázisidőszakinál - derül ki a KSH adataiból. A visszaesésben a közúti áruszállítás 9 százalékos csökkenése volt a meghatározó, amit a megfigyelők a recesszióval magyaráznak. A vasúton szállított áru tömege 2 százalékkal csökkent, a csővezetékes áruszállítás 13 százalékkal, a kisebb részarányt képviselő vízi áruszállítás a kedvezőbbé váló al-dunai hajózás miatt 20 százalékkal nőtt.
Az árutonna-kilométerben számított teljesítmény közel 26 milliárd volt, ami 2 százalékos visszaesést jelent. Vasúton 7, közúton 6 százalékos volt a visszaesés, a vízi és a csővezetékes áruszállításban viszont 19 százalékkal nőtt a teljesítmény. A vasúti és a közúti áruszállítás részaránya 29, illetve 48 százalék, a vízi áruszállításé 4 százalék. Belföldi viszonylatban a szállított árutömeg 7, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 5 százalékkal csökkent. Nemzetközi viszonylatban a szállított áruk mennyisége 2 százalékkal bővült, az árutonna-kilométer teljesítmény pedig a 2000-es szinten maradt. Idén is folytatódott az a tendencia, mely szerint árumennyiség szempontjából a harmadik negyedév volt a legsikeresebb, míg az első a legszerényebb, az árutonna-kilométer esetében viszont fokozatos növekedés figyelhető meg a negyedévek során.
A távolsági személyszállításban a szállított utasok száma 3 százalékkal, az utaskilométer-teljesítmény pedig kismértékben bővült. Az összes távolsági személyszállításon belül a közúti utaskilométer értékének aránya 47, a vasúti szállításé 39, a légi szállításé pedig 14 százalék. Tavaly év végén mintegy 2,5 millió személygépkocsit regisztráltak Magyarországon, ezek 16 százaléka 3 évesnél fiatalabb. Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 190 ezer volt 2001-ben, ami a bázisidőszakhoz viszonyítva 28 százalékos növekedésnek felel meg.
D. J.
