A mezőgazdasági közvetlen jövedelemtámogatásnak csak negyede illetné az új tagok gazdáit és a támogatás csak tíz éves átmenet után érné el a régi tagoknak járó juttatás szintjét az EU brüsszeli bizottsága javaslata szerint. Brüsszel - jelentősen megváltoztatva a 2006-ig érvényes költségvetési irányelveket -, az eredetileg hat országra szabott bővítés anyagi kereteit a 10-es csoportra terjeszti ki, ám alacsonyabb összeggel. Az érv: az EU-költségvetés nettó befizetői nem hajlandóak nagyobb áldozatra. Az új tagok mezőgazdaságában a közvetlen jövedelemtámogatás az első évben negyede lenne az uniósnak, ezt évente öt százalékkal növelnék és a tervek szerint 2013-ra érné el a jelenlegi tagok szintjét. Nem a termelés, hanem a terület után járna a kifizetés, de át lehetne térni a termelés szerinti támogatásra.
Brüsszel azzal kompenzálná az új tagokat, hogy a vidékfejlesztésre szánt uniós támogatásban nagyobb arányban szerepel az úgynevezett kohéziós alap - az erre épülő beruházásoknál 20 százalék a társfinanszírozás, 80 százalékot az EU fedez -, mert míg a jelenlegi tagoknál az összes támogatásnak csak 18 százaléka lehet ez a támogatás, az újaknál 30 százalék fölötti lenne. A 2004-2006-ig terjedő időszakra a bizottság mintegy 40 milliárd eurót számol, ez a teljes bővítési költség, beleértve az agrár- és a strukturális támogatás mellett az adminisztrációs és intézményi kiadásokat is.
Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja tegnap leszögezte, hogy ez a kalkuláció egyensúlyt teremt a tagállamok hajlandósága és a tagjelöltek várakozása között. A nettó befizetők - elsősorban Németország és Hollandia - csak akkor hajlandóak a csatlakozási tárgyalásokon belemenni a tagjelöltek szakaszos felzárkóztatásába, ha garanciát kapnak a többi EU-tagtól, hogy 2007-től a közvetlen támogatások rendszerét fokozatosan megszüntetik.
Juhász Endre nagykövet, főtárgyaló szerint az EU a közvetlen jövedelemtámogatással elismerte az egyenlő elbánás elvét, mostantól az összegen kell vitatkozni. Ugyanakkor megalapozatlannak nevezte a tízesztendős átmenetet, ami rontja a magyar gazdák versenyfeltételeit. Juhász szerint elfogadhatatlan, hogy az adatok alapján Magyarország kevesebb mint a felét kapná meg a Görögországnak és Portugáliának jelenleg járó támogatásoknak.
Felvetődik a kérdés: a brüszszeli javaslat együtt jár-e azzal, hogy az EU módosítja a római szerződést - mondta lapunknak ugyanakkor Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara (MA) főtitkára, aki szerint éppen hogy nem hámozható ki az egyenlő elbírálásra törekvő szándék a vitaanyagból. A római szerződés szerint ugyanis „ki kell zárni minden hátrányos megkülönböztetést a közösségben a termelők ... között” - hívta fel a figyelmet. Mészáros szerint az uniós javaslat elfogadhatatlan lenne pozíciós dokumentumként, s a közvetlen uniós agrárforrásokat kiegészítő esetleges nemzeti támogatások még az uniós farmereknél nagyobb mértékű kohéziós támogatásokkal együtt sem kompenzálják a magyar gazdálkodók versenyhátrányát. A kamara mindenesetre javasolja majd a kormánynak, hogy a kedvezőtlen adottságú térségek és környezetkímélő technológiák uniós támogatására is terjessze ki a tárgyalási kört, ami újabb százmilliárd forintos igényként jelentkezhet az EU-val szemben.
Más források szerint a korábban számolt uniós támogatás évente 200-300 milliárdot jelentett volna a magyar agrártermelőknek, lapunk korábbi számításai szerint pedig például a búzatermelők hektáronként 80-100 ezer forint uniós támogatásra számíthattak. Ennek 25 vagy akár 35 százalékával nyilvánvalóan nem lennének versenyképesek az uniós farmerekkel szemben, a különbséget pedig nemzeti oldalról nem lehet „odatenni”. Egymillió hektáros búzatermő terület esetén ez csak az első évben 75 milliárd forintot jelentene, ráadásul a közvetlen támogatások a gabona mellett az olajos és fehérjenövényekre is vonatkoznak, amelyek termőterülete összesen már több mint 70 százalékát teszi ki az országosnak.
Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint nem indokolt összekeverni a kohéziós alapokat a jövedelemkompenzáló jellegű közvetlen kifizetésekkel, amelyek esetleg azért nem járnának az új tagok gazdáinak, mert jövedelmük alacsonyabb az uniós farmerekénél. A termelés költségeiben csak a föld ára alacsonyabb Magyarországon, mint az EU-ban, de ennél is figyelembe kéne venni, hogy a bérelt földterület aránya sokkal nagyobb az uniósnál. Máhr felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy a javaslat alapján akár többet fizethet be Magyarország a brüsszeli kasszába, mint amennyit abból kap, ha nem is összegszerűen, de a GDP arányában számolva.
G. T.-L. L.
