Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyminiszter szerint a gazdálkodó szervezetek számára a minimálbér idei, 25 százalékos emelése nagyobb megterhelést jelent, mint a tavaly végrehajtott 57 százalékos növelés. Varga Mihály lapunknak kifejtette, hogy idén a költségvetési intézményekben is gondot okozhat a kormánydöntés végrehajtása. Ezt elsősorban nem a minimálbér-növekmény forrásának kigazdálkodása, hanem a kvalifikáció szerinti bérkülönbségek zsugorodása okozza.
Az idei minimálbér-emelés bruttó 25 százalékos növekményt jelent ebben a kategóriában, miközben a közigazgatásban átlagosan 7,75 százalékos nettó alapbér-növekményt ír elő a költségvetési törvény. Az újabb minimálbér-emelést megelőzően készült hatástanulmányok szerint a nettó 22,5 százalék a könnyűiparban okozza a legnagyobb növekedést a munkaerőköltségben. A többi ágazat közül a halászat, a textilipar, valamint a bőripar bérköltsége nő erőteljesen.
A kormány jövőre ismét növelné a minimálbér összegét, amennyiben az idei hatásvizsgálat azt mutatja, hogy a gazdálkodók számára végül is nem okozott elviselhetetlen pénzügyi nehézséget a 2002-re szóló döntés - mondta lapunknak a pénzügyminiszter. Az emelés mértéke azonban nem érné el a jövő évre tervezett inflációét, vagyis kevesebb mint 4 százalékkal nőne egy ilyen döntés esetén a minimálbér. Ez összegben kifejezve azt jelenti, hogy a jelenlegi 50 000 forintot kevesebb mint 2000 forinttal fejelné meg a kormány - amennyiben a tavaszi választások után hatalmon marad.
A szocialisták programjukban azt ígérik, hogy minden kereső rétegben - így a minimálbéren élőknél is - a gazdaság növekedésével arányosan növelik a béreket. Ez valamivel nagyobb bővülést jelentene a mostani koalíció elképzeléseihez képest, hiszen a gazdaság növekedése 2003-ban - újabb világgazdasági krízishelyzettel nem számolva a következő hónapokban - elérheti az 5 százalékot. A minimálbér reálértékének megítéléséhez azonban figyelembe kell venni a pártok adózással kapcsolatos terveit is. Az MSZP már egyértelművé tette, hogy lejjebb szállítaná az adókulcsokat, a jelenlegi 20, 30 és 40 százalék helyett 13, 25, illetve 40 százalékra változtatná azokat, de a minimálbér után nem kellene adót fizetni. A Fidesz részéről eddig csak az adóteher csökkentésére irányuló elkötelezettségről lehetett hallani, a konkrét tervek még nem láttak napvilágot. Az mindenesetre már most megjósolható, hogy a választások kimenetelétől függetlenül a minimálbér reálértéke biztosan emelkedik az új ciklus első évében.
B. Z.
