Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Értesüléseink szerint nem teljesültek az idei módosított főbb adóbevételi előirányzatok, miután áfából és szja-ból együttesen több mint 73 milliárd forinttal kevesebb folyt be a tervezettnél a büdzsébe. Ezt csak részben kompenzálta a társasági adókból beérkezett 26,4 milliárdos többlet. Összességében ezen adónemekből tehát mintegy 47 milliárd forinttal kisebb összegre tett szert a tavalyi utolsó munkanapig, december 29-ig a büdzsé. Maximum 10 milliárd forinttal még tovább csökkenthetik az adóbevételek elmaradását a vám- és importbefizetések. Ez azért lényeges, mert a 2001-es költségvetés módosításakor a várt teljes többletbevételt különböző célokra lekötötték (például az ÁPV Rt. feltőkésítésére, évközi nyugdíjemelések kifizetésére).
A kormány már döntött az általános tartalék feltöltésére szánt 47 milliárd forint felhasználásáról is (az olimpiai pályázatra például 4,4 milliárd forint jutott), igaz, a hírek szerint a terrorizmus elleni védekezésre ebből a keretből elkülönített mintegy 20 milliárd forinthoz a címzett Belügyminisztérium végül nem teljes egészében jutott hozzá. Miután az adóból származó többletbevétel elmaradt a várttól, kérdés, hogy miből teljesítik a törvényben, illetve kormányrendeletben rögzített pótlólagos kiadásokat. Erre két megoldás kínálkozik: a törvénymódosítással nem érintett kiadások visszafogása vagy a költségvetési hiány növelése. Utóbbira kisebb az esély, miután a kormányfő a közelmúltban fejtette ki, hogy idén várhatóan kedvezőbb lesz a tervezett 3,4 százaléknál az államháztartás GDP-arányos deficitje. A többi alrendszer közül a tb-alapok és a helyi önkormányzatok várhatóan a tervezettnél nagyobb mértékben rontják az államháztartás mérlegét, az elkülönített állami pénzalapok egyenlege pedig csak kismértékben javít a helyzeten, így a költségvetés hiányának növelése csak a miniszterelnöki prognózis rovására történhet meg. Ez alapján csak a kiadásoknál marad mozgástere a pénzügyi tárcának, például a beruházások visszafogásával. A forint árfolyamának alakulásán keresztül az államadósság kamatterheinek mérséklődése is hozzájárulhat a kedvezőbb mérleg kialakulásához.
A nettó áfából decemberben mindössze 50 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Ez nagyjából megegyezik a tavalyival és jócskán elmarad a korábbi évek utolsó havi bevételeitől. Az előző év decemberében az áfa-visszautalások felgyorsításával, vagyis a költségvetési mérleg rontásával azt érte el a pénzügyi tárca, hogy nem vált szembetűnővé a büdzsé 2000-es és 2001-es mérlege közti különbség. Idén ilyen lépésre semmi sem utalt - s lapunk is meg volt győződve a bevételi terv teljesüléséről -, miután a várt többletbevételt már lekötötték kiadásokra, vagyis pont a terv teljesülése állt a kormány érdekében. Áfából egyébként az év egészében 7,8 százalékkal nagyobb összeg folyt be, mint tavaly. Az eredeti előirányzat kevesebb mint 4 százalékos növekményt tartalmazott, a módosított viszont csaknem 12 százalékkal számolt. A fogyasztói árakhoz kapcsolódó áfa szempontjából lényeges az infláció alakulása, ami az eredetileg tervezett 5-7 százalékkal szemben várhatóan 9,2-9,3 százalék körül alakult tavaly éves átlagban. Ez tehát magyarázza az eredeti tervet meghaladó bevételt. A tervezettnél mérsékeltebben bővülő import csak részben fogta vissza a bevételek növekedését.
Nem hozta be a szokásos év végi bérhajrá a várt bevételt a személyi jövedelemadóból. Az államháztartási szintű tényleges bevétel 26,9 milliárd forinttal marad el az előirányzattól. A tavalyihoz mért növekmény 19 százalék, ami az év egészére jellemző bérkiáramlás - a bruttó bérek növekménye meghaladta a 17 százalékot - alapján nem meglepő, ám a bevételek több mint 20 százalékos növekedését feltételező módosított előirányzat felültervezettnek bizonyult.
Bár a módosított tervek nem minden adónem esetében teljesültek, a magas adóbevételi bázisok miatt nyilvánvalónak tűnik, hogy 2002-ben is 100 milliárd forint nagyságrendű többletbevételre számíthat a költségvetés.
Baka Zoltán
