Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyarország és az Európai Unió között a napokban megkezdődött érdemi agrártárgyalások egyik sarokpontja a termelési kvóták kérdése lesz. Az EU gabona-, olajosnövény-, illetve fehérjenövény-szektorában ugyanakkor nem termelést korlátozó kvóták, hanem a támogatható területet korlátozó bázisterületek vannak - mondta lapunknak Bori Tamás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Agrárrendtartási Hivatala EU-harmonizációs osztályának vezetője.
Hozzátette: az EU az összes támogatható területet tagállamonként maximálja, a történelmi vetési adatok alapján. Ez az EU jelenleg érvényes szabályozása szerint az 1989-91. évek átlaga. Magyarországon a szektor mintegy 3,6 millió hektár vetésterülete ez idő alatt nem változott jelentősen. A hektáronkénti támogatási összeg alapjául szolgáló termésátlagok tekintetében az 1980-as évek vége az irányadó, ennél a mostani időszak termésátlagai több mint 15 százalékkal rosszabbak. Az osztályvezető szerint a jelenlegi szabályozás, illetve a várható tendenciák ismeretében Magyarországnak mint gabonaexportőrnek EU-tagként is jó lehetőségei lesznek, az előnyökhöz pedig a csatlakozási tárgyalásokon is érdemes ragaszkodni.
A gabonafélék kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar agrár-külkereskedelemben. Behozataluk töredéke kivitelüknek, így nagymértékben hozzájárulnak az egyenleg aktívumához, a kivitel ugyanakkor a nemzetközi piactól és a belföldi kínálattól is függ. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) adatai szerint idén az első kilenc hónapban 18,6 százalékkal bővült a gabonaexport a múlt év azonos időszakához képest, ezen belül a búza kivitele több mint kétszeresére nőtt, a kukoricáé viszont csaknem 40 százalékkal csökkent.
Búzából a tavalyi 39 ezer, illetve az idei első félévi 3 ezer tonna után júliustól három hónap alatt összesen 317 ezer tonna hagyta el az országot az EU-ba, döntően Spanyolországba és Olaszországba. A magyar búza egyik legfontosabb vásárlója az elmúlt két évben Bosznia-Hercegovina volt, ahová az export az 1998. évi 95 ezer tonnáról 157 ezer tonnára nőtt tavaly, idén szeptember végéig pedig már meghaladta a 190 ezer tonnát. Idén augusztustól megindult a búza afrikai exportja is: szeptember végéig 36 ezer tonnát adtak el a kereskedők Marokkóba és Tunéziába. A kukorica esetében idén Európán kívüli országokkal egyelőre egyáltalán nem volt forgalom, s az első kilenc havi előzetes adatok alapján kitűnik, hogy a kereskedelmi partnerek száma Európán belül is csupán öt országra: Jugoszláviára, Bosznia-Hercegovinára, Szlovákiára, Horvátországra és Szlovéniára szűkült.
L. L.
