A magyar és az amerikai kormányzat között immár másfél éve húzódnak azok a tárgyalások, amelyek az amerikai kormány által a fejlődő/feltörekvő országokból érkező behozatalra adott vámkedvezmények - illetve vámmentesség - sorsáról folynak. Egyes amerikai ipari körök szerint ugyanis azzal, hogy Magyarország külkereskedelmének több mint 85 százalékát szabadkereskedelmi egyezmények alapján folytatja, az amerikai termékek mind komolyabb vámhátrányba kerülnek a magyar piacon. Az USA kereskedelmi törvénykezésében ugyanis van egy olyan cikkely, amely kimondja, hogy ha egy GSP-kedvezményezett ország saját piacán hátrányba hozza az amerikai árukat, azaz súlyosan sérti az amerikai gazdasági érdekeket, vissza lehet vonni a preferenciális vámkedvezményes elbánást. Ez egyébként a magyar árukra vonatkozóan vámmentességet jelent.
A visszavonás mellett legkeményebben az autó- és gyógyszergyártók kardoskodnak. Idén január 1-jétől ugyanis az EU-ból érkező gépjárművek vámmentesen kerülnek a magyar piacra, míg az amerikai autók a legnagyobb kedvezményes vám kivetése mellett. A gyógyszerek esetében pedig az áll a vita középpontjában, hogy a lejárt szabadalmú szerek piacára belépő gyártónak újfent le kell-e folytatnia az esetenként sok száz millió forintra rúgó engedélyeztetési és bevizsgálási eljárást. Gyógyszerügyben a magyar kormány hasonló konfliktust oldott meg az EU-val szemben azzal, hogy 2003. január 1-jétől magáévá teszi az unió erre vonatkozó szabályozását. Balás szerint egy ilyen megállapodás az amerikaiak számára is akceptálható lenne, ráadásul 1993 óta érvényben van egy kétoldalú megállapodás, miszerint nem kell lefolytatni az említett eljárásokat.
A magyar kormányzat álláspontja szerint esetenként jogos az amerikai felvetés, ám csak az Európai Unió vámszintjéig lenne hajlandó mérsékelni a vámokat. A magyar EU-csatlakozás után ugyanis Magyarország teljes egészében átveszi az EU kereskedelmi rezsimjét. Ezenkívül csak azokon a területeken célszerű Budapestnek vámcsökkentésről tárgyalnia, amelyeken az USA szállítói meghatározóak a magyar piacon, mert a WTO-szabályozás szerint az esetleges vámcsökkentések nem lehetnek szelektívek. Egyébként a magyar álláspont az, hogy az EU-csatlakozásig fent kellene tartani a GSP-kedvezményeket. A következő tárgyalási forduló januárban lesz.
M. Cs.
