Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Brüsszeli tudósítónktól
A tagjelöltek közül elsőként Magyarországgal zárta le az EU a bel- és igazságügy fejezetet, ezzel 23-ra emelkedett az ideiglenesen félretett fejezetek száma. A tizenötök „honorálták a magyar felkészülést, és nagyfokú bizalmukat fejezték ki, hogy a kormány képes lesz érvényt szerezni a vonatkozó joganyagnak a csatlakozásra”. Az EU elfogadta azt a munkahipotézist, hogy a horvát, jugoszláv, román és ukrán határt potenciálisan külsőnek, míg a szlovákot és a szlovént potenciálisan belsőnek tekinti a kormány. Ennek megfelelően él az anyagi és emberi források átcsoportosításával. Az EU-csatlakozás konkrét, gyakorlati következménye lesz a szomszédos országokra nézve a kishatárforgalom kedvezményeinek megszűnése és esetleges vízumkötelezettség azokkal az államokkal szemben, amelyektől akkor az EU is megköveteli a beutazási engedélyt.
A napirenden lévő másik fejezetben, a versenypolitikában Juhász Endre nagykövet, főtárgyaló szerint közelednek az álláspontok. Ez elsősorban a trösztellenes törvényeket és felügyeleti mechanizmusokat érinti. Továbbra is „viszonylag jelentős a távolság” a befektetési adókedvezmény megítélésében, amelyet a magyar kormány - szemben az EU-val - nem tekint állami támogatásnak. A tizenötök a kedvezmények azonnali eltörlését követelik, Magyarország viszont csak a csatlakozástól szüntetné meg új kedvezmények nyújtását, de a szerzett jogok 2011-ig fennmaradnának. A korábbi, összesen 17 kedvezménysémából már csak a 3, illetve 10 milliárd forinton felüli befektetések társasági adókedvezménye érvényes, a többiek szerzett joga is lejár jövőre, tehát ezt az EU is elfogadja. Másik vitás kérdés az országot felosztó regionális térkép, amelynek alapján a projekttámogatás mértékét megítélik. Főként Pest megye, de a Nyugat-Dunántúl intenzitási mutatóját is változtatná az EU. Juhász szerint a versenypolitikát idén már biztosan nem zárja le a kormány.
Lapunk kérdésére, hogy a csatlakozás 2004-es időpontjának egy-két évvel történő esetleges elcsúszása - amint azt több tagország kormánypolitikusa is felvetette - milyen hatással lenne az eddigi derogációs megállapodásokra, a főtárgyaló azt válaszolta, hogy egy év nem indokolna különösebb változtatást, de például két esztendő esetén már felül kellene vizsgálni a megállapodásokat. Több fejezet esetében a derogációkat nem a csatlakozástól számítják, hanem konkrét évszámokat jelöltek meg.
Gordon Tamás
