Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szombaton nyolc, az egységes hírközlési törvényhez kapcsolódó rendeletet tárgyal meg a kormány, amelyek főként a távközlési piacra történő belépés feltételeit alapozzák meg - értesült lapunk. Ezek között kiemelt szerepet kap az a rendelet, amelynek alapján egyértelművé válhat, hogy az infrastruktúra- vagy a szolgáltatásalapúságot támogatja-e a jogszabály.
A decembertől induló távbeszélőverseny kritikus pontja a településeken létrehozott (oszlopokon vagy úttest alatt futó) helyi hálózat költsége és a nagyrészt ezért fizetendő havi előfizetési díj közti lényeges díjkülönbözet. A lakossági telefondíjak közül a csökkenésre legesélyesebbnek tartott távolsági hívások során mind a hívó, mind a hívott fél oldalán szükséges a helyi hálózatok használata, enélkül a hívások nem biztosíthatók. Szakértői vélemények szerint az említett díjkülönbözet a lakossági távolsági hívások remélt tartós árcsökkenése szempontjából is aggályos. Könnyen előfordulhat, hogy a csak a szabályozás réseit kereső és távhívásra specializálódó vállalat egy-két évig tartó szolgáltatás során a „lefölözi a profitot”, majd felhagy szolgáltatásával. (Nagy kockázatot nem vállal, egy drágább családi ház árának megfelelő kis telefonközpontot ruház be, azonkívül mindent a hálózatokat tízmilliárdokért kiépítő vállalatoktól vesz igénybe nyomott áron - egyes felvetések szerint még telefonszámláinak a kiküldését is.)
Az egyenlőtlen verseny miatt a távolsági és nemzetközi díjak - melyek ma részben megoldást nyújtanak a helyi hálózati díj különbözetének fedezésére - oly mértékben csökkennek, hogy nem lesz más út, mint a többi lakossági díj emelése. Így ezen szolgáltatók „lefölözött profitját” a lakosságnak kell megfizetnie egy vagy két év múlva. Az Európai Unióban hasonló időszakban ennek elkerülése érdekében megengedett gyakorlat volt az, hogy a szabott ár a díjkülönbözet egy részét is térítse meg, azaz a belépő szolgáltatók is viseljék egy-két forint mértékéig (a hálózatba befektetőknél még mindig jóval kisebb mértékben) a szolgáltatásukhoz szükséges hálózat fenntartási költségeit, illetve számlázzák saját szolgáltatásukat. Ezzel egyrészt fokozatosan megszüntethető lenne a díjkülönbözet egy része, másrészt nem „forró tőke”, hanem a verseny árhatásait tartósító beruházások jelennének meg decembertől. Több felvetés szerint nem lehet a verseny alapja az, hogy egy szolgáltató kiépíti, egy másik pedig profitál a veszteséges hálózatok üzemeltetéséből.
Diószegi József
