Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke tegnap a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) rendezvényén válaszolt a szövetségnek a vállalkozások terheivel kapcsolatos felvetéseire, és ismertette a Fidesz idevágó középtávú elképzeléseit, melyek közül több a kormány támogatását is bírja. Ezek közül kiemelkedik a VOSZ javaslata a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tőkeellátottságát például rulírozó hitellel segítő hitelkártyarendszer kialakítására, állami garanciavállalás mellett. Pokorni a Gazdasági Minisztérium számításait idézve elmondta, hogy a rendszer bevezetésének műszaki, informatikai és működtetési költségei kevesebb mint 500 millió forintból finanszírozhatók, az állami garancia összege pedig az első évben - akár már 2002-ben - 4-5 milliárd forintot igényel.
A Széchenyi hitelkártyának nevezett eszköz mögötti állami kezességvállalás összege Pokorni szerint az igényektől függően nagyobb is lehet. A pártelnök elmondta, hogy a diákhitelrendszer mintájára egy kockázati közösséget alkotnának az érdekelt vállalkozások, amelyeknek azt is fel kellene vállalniuk, hogy a hitelhez jutás érdekében a cég korábbi tevékenységére, az eddigi adósképességre vonatkozóan adatokat szolgáltatnak a rendszert működtető szervezetnek. Szakértők szerint egyébként az adatvédelmi jogszabályok miatt ez a rendszer egyik legkényesebb pontja.
Az elképzelés szerint a cégek az indulás évében legfeljebb 1 millió forint hitelt vehetnének fel 3-6 hónapos futamidőre, amit a szerződés szerint teljesített törlesztés esetén folyamatosan megújíthatnának. A kamat mértéke még nem ismert, ám a Fidesz elnöke szerint a kamatok lényegesen leszoríthatók, ha a konstrukcióban - a diákhitelhez hasonlóan - szerepet kapna az APEH is. Pokorni szerint a rendszer sajátosságaiból fakadóan az állami tulajdonú bankoknak mindenképpen részt kell venniük a finanszírozásban.
Az egyéb javaslatok közt elhangzott: a kkv-k beruházási adókedvezménye bővüljön oly módon, hogy az első 10 millió forint nyereség tartalékolása, majd a következő 10 millió tényleges beruházása legyen adómentesen leírható. Ezzel a középtávú beruházási tervek forrásainak előteremtését gondolja könnyebben megvalósíthatónak a VOSZ. A jelenlegi adótörvények szerint 30 millió forintig adómentes a meghatározott beruházásokra fordított nyereség, ám ez csak az adóéven belül végrehajtott invesztíciókra vonatkozik. Pokorni figyelemre méltónak tartotta a VOSZ indítványát, egyben azt javasolta, hogy az érvényben lévő 30 millió forintos összeghatár keretein belül dolgozzák ki ennek részleteit. A jövő évi adótörvények lezárása miatt azonban legkorábban 2003-tól élhetnek ezzel a lehetőséggel a kkv-k.
A felső áfakulcs 25 százalékos mértékét is túlzottnak tartja a szövetség, ezért annak 20 százalékra történő leszállítását javasolják 2006-ig. A Fidesz elnöke - egyetértésben az eseményen megjelent Varga Mihály pénzügyminiszterrel - a következő kormányciklustól évi 1,2-1,5 százalékpontos csökkentést tart kivitelezhetőnek. Öt százalékpontos mérséklés ugyanis mintegy 180 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetésnek.
Nem lát viszont lehetőséget Pokorni az iparűzési adóterhek mérséklésére. A szövetség szerint a három év leforgása alatt 1,4-ről a mostani 2 százalékra emelkedő, árbevételhez kötött elvonási mérték aránytalanul magas. A pártelnök szerint a kormány a jövőben a helyi adók felé szeretné eltolni az adórendszert, ráadásul az önkormányzatok bevételeinek meghatározó részét, a helyi adók 80 százalékát adja az iparűzési adó. Az adórendszer átstrukturálását célozza az a javaslat, amely többek között a Pénzügyminisztérium, az APEH valamint a társadalombiztosítási szervek részvételével munkabizottságot hozna létre erre a célra. A javaslatokkal 2002 közepére kell elkészülnie a munkacsoportnak.
Baka Zoltán
