Deutsch Tamás sportminiszter tegnap a parlament illetékes bizottságainak együttes ülésén adott tájékoztatást a 2012-es olimpia kandidálásának előkészületeiről.
Deutsch az olimpia megrendezésének gazdasági előnyei közé sorolta, hogy annak hatására felgyorsul az infrastrukturális beruházások megtérülése, megnő a tőkebevonás mértéke, munkahelyek jönnek létre. A tárca szakértőinek háttérelemzése szerint az olimpia évét megelőző 7, illetve az azt követő 3 évben 1-1,5 százalékkal bővül a rendező ország GDP-je. (Egy nemzetközi könyvvizsgáló cég szerint az ausztrál GDP 6,5 milliárd ausztrál dollárral gyarapszik 2006-ig a tavalyi olimpia miatt.)
A tájékoztató szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bontásban kéri be a pályázóktól a költségszámítást: külön kell levezetni az olimpiával közvetlenül összefüggő fejlesztésekre - például a sportcsarnokok építésére - szánt kiadásokat és külön azokat a beruházásokat, amelyeket az ország hosszú távú fejlődése szempontjából amúgy is végrehajtana a kandidáló. Többek között a költségek megállapítása a feladata a júliusi kormányhatározattal létrehozott Olimpiai Pályázat Előkészítő Bizottságnak (OPEB), melynek tagjait egyebek mellett az Ifjúsági és Sportminisztérium és a Magyar Olimpiai Bizottság delegálja. A várható kiadásoknak még a nagyságrendje sem ismert, a kormány eddig az idei többletbevételek terhére 620 millió forintot különített el az OPEB működésének finanszírozására. A tavalyi olimpiát 2,3-2,4 milliárd ausztrál dollárból (350-400 milliárd forint) rendezte meg Sydney, ebből 1,6 milliárdot tettek ki a játékokkal közvetlenül összefüggő beruházások. A város mindössze egyetlen multifunkcionális létesítménnyel rendelkezett a pályázat elnyerésekor, a küzdelmek viszont már 14 ilyen helyszínen zajlottak - válaszolt a kandidálás megalapozottságában kétkedő képviselőknek a miniszter.
A bizottsági ülésen Baráth Etele szocialista képviselő racionálisnak nevezte a 2012-es olimpia megpályázását, más hozzászólók inkább a 2016-os játékok megrendezését tartották reálisnak. Az infrastrukturális beruházások csak a fővárosban 1800-1900 milliárd forintot igényelnek a Városháza számításai szerint. Bővíteni kell Ferihegy fogadókészségét, valamint a szállóhely-kapacitásokat is. Fel kell készíteni az egészségügyi ellátórendszert is a Budapestre érkező több százezer látogatóra.
(NAPI)
