Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankszektor eszköz- és tőkearányos jövedelmezősége jelentősen javult az első félévben, az annualizált féléves ROA 1,41-ről 1,94 százalékra, az annualizált féléves ROE 16,4-ről 21,2 százalékra nőtt. A bankrendszer jövedelmezőségére kedvező hatással volt, hogy az üzleti eredmény legnagyobb részét adó kamatjövedelem nominálisan 18 százalékkal, reálértéken mintegy 7 százalékkal nőtt. Ez a nagyobb jövedelmet termelő ügyfélhitelek eszközstruktúrán belüli részarányának emelkedése mellett a spread mérsékelt növekedésének is köszönhető.
A vállalati és lakossági hitelek mérlegfőösszeghez viszonyított aránya az első félévben csaknem 43 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 37-hez képest. A magasabb kamatmarzsot biztosító lakossági hitelezés súlya is nőtt az ügyfélkihelyezéseken belül, bár aránya még mindig kicsi (13 százalék). A spread több mint 20 bázispontos emelkedést mutat az előző év hasonló időszakához képest, mivel a bankok átlagos eszközhozama kisebb mértékben csökkent, mint az átlagos forrásköltség.
A pénzügyi szolgáltatásokból származó jutalékeredmény bővülése (reálértéken 5 százalék) némileg elmaradt a kamateredmény növekedésétől. Az összes nem kamatjellegű jövedelem részaránya a bruttó működési eredményen belül 29 százalékra mérséklődött az előző évi 31 százalékról.
Az értékvesztés és a céltartalék-változás mintegy 15 milliárd forinttal rontotta a bankrendszer eredményét. Egyszeri - együttesen 10 milliárd forint - eredményjavító hatása volt ugyanakkor a szabályozási változások miatt megszűnő országkockázati céltartalék, árfolyam-kockázati céltartalék, illetve árfolyamveszteségre képzett céltartalék felszabadításának.
A bruttó működési eredmény növekedési üteme meghaladta a költségekét, így a bankrendszer költséghatékonysága tovább javult. A kedvező képet az elemzők szerint árnyalja, hogy a működési költség/mérlegfőösszeg arány annualizált értéke ugyanakkor stagnálást mutat (3,7 százalék).
B. Zs.
