Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A biztosítótársaságok közvetlen kamat- és árfolyamkockázata abban jelentkezhet, hogy a cégek nem tudják realizálni az életbiztosítási szerződéseikben vállalt, garantált hozamot, vagyis a technikai kamatot. Ez a típusú kockázati kitettség a jelenlegi inflációnál nem jelentős, ennek ellenére a Pénzügyminisztérium csökkenteni szándékozik a jelenlegi, legfeljebb 5,5 százalékos technikai kamatlábat - áll a jelentésben.
A biztosítók befektetési politikáját továbbra is az óvatosság és a konzervativizmus jellemzi, az életbiztosítási díjtartalékok 86 százaléka továbbra is kockázatmentes állam-, illetve jegybanki papírokban fekszik, s a leginkább kockázatos részvénybefektetések részaránya mindössze 5 százalék. Tavaly év végéhez képest 0,5 százalékkal bővült a háztartások nettó pénzügyi eszközeinek az a része, amelyet életbiztosítási díjtartalékba helyeztek, a teljes díjtartalék pedig a háztartások nettó eszközeinek 7,5 százaléka.
A félév végén 22 biztosítótársaság működött - azóta három újabb cég kapott működési engedélyt -, s a Mébit megvásárlásával belépett a piacra a világ hatodik legnagyobb biztosítója, a brit CGNU.
A jelentés az életbiztosítási piacot elemezve leszögezi, hogy a 2001 első félévében elért 82,3 milliárd forintos díjbevétel reálértelemben 11 százalékos csökkenés. A jelenség oka az egyszeri díjas, befektetéshez kötött életbiztosítások visszaesése, ami mögött viszont a kedvezőtlen tőkepiaci folyamatok állnak. Az életbiztosítási díjbevétel legnagyobb részét - 56 százalékát - továbbra is a kockázati és megtakarítási elemet egyaránt tartalmazó vegyes életbiztosításokra befolyt díj adja, annak ellenére, hogy az ilyen szerződésekhez kötődő díjbevétel reálértéken 9 százalékot csökkent. Ennek duplája, 18 százalékos csökkenés volt megfigyelhető a korábbi húzótermék, a befektetéshez kötött (unit-linked) életbiztosítási szerződéseket illetően.
G. Á.
