Egyre biztosabb, hogy az Egészségbiztosítási Alap idei hiánya legalább 20 milliárd forinttal meghaladja a 10,1 milliárdos éves előirányzatot. Október végéig már több mint 49 milliárd forint deficit halmozódott fel, ami ötször nagyobb az éves tervnél. Az évből hátralévő két hónapban szezonális okokból megugranak a bevételek, s a költségvetésből is befutnak a zárszámadási törvényjavaslatban rögzített pluszforrások, ám szakértők az apróbb tételeknél várható elmaradások miatt még ezekkel együtt is 35-39 milliárd forint hiánnyal kalkulálnak.
A deficitterv túllépése több okra vezethető vissza. Egyes kiadásokat immár hagyományosan alulterveznek, néhány jogcímen pedig a tervezettnél kisebb lesz a bevétel. A zárszámadási törvényjavaslatba bújtatott 2001-es büdzsémódosítás (melyről ma szavaz az Országgyűlés) alapján 57,61 milliárd forinttal nő az alap bevételi főösszegének előirányzata, ám számítások szerint az eddigi folyamatok alapján az év egészében összesen mintegy 46 milliárd forint többlet érhető csak el a bevételekből. A szakértők szerint előreláthatólag nem teljesíthető a munkáltatói járulékoknál tervezett 27 milliárdos többlet, ebből eddig 9,7 milliárd forint folyt be; a számok alapján a kormány által vártnál valószínűleg 7 milliárddal kevesebb lehet a terven felül beérkező összeg. A költségvetés módosítása ugyan nem érinti az egészségügyi hozzájárulásokat, de várhatóan ebből is 1-2 milliárd forinttal kevesebb folyik be az eredeti előirányzathoz képest. Úgy tudjuk, az idei évközi nyugdíjemelések, illetve azok kamatainak fedezetét sem bocsátja teljes mértékben az alap rendelkezésére a PM, így itt is 2-3 milliárd forintos lyuk keletkezik.
Az alultervezettnek bizonyult kiadási jogcímek közül többnek biztosít pluszforrást a büdzsé módosítása. A gyógyító-megelőző kasszát 10,6, a gyógyszerkiadási keretet 35 milliárd forinttal töltik fel. További 1,5 milliárd jut a gyógyászati segédeszközök támogatására. A szakemberek egyetértenek abban, hogy ezek a többletforrások elegendőek az idei kiadások teljesítéséhez. Több előirányzatot azonban nem módosítanak, amelyeknél szinte biztosan túllépésre lehet számítani. Nem lesz elégséges például a táppénzkiadások kerete, ami 7-8 milliárdos többletkiadást jelent, s a terhességi-gyermekágyi segélyekre is a terven felül további 3-4 milliárdot kell fordítani. Ezek az előirányzatok nem tartalmaztak növekményt a 2000. évi felhasználáshoz képest.
Az idén tapasztalt feszültségek minden bizonnyal jövőre is jelentkeznek: a gyógyszerkassza előirányzata 29, a táppénzkeret 10, a terhességi-gyermekágyi segélyé pedig 1 milliárddal alacsonyabb az idén várható tényleges felhasználásnál. A többletkiadások egy részét azonban fedezik a terven felül befolyó bevételek. A munkáltatói járulékból például 30 milliárd forint többlet várható, ha az idei korrigált bevételt szorozzuk a 2002-es büdzsében figyelembe vett 11 százalékos növekménnyel. A jövő évi bruttó bérkiáramlástól függően a többlet még tovább nőhet. Összességében az alap 2002-es hiány-előirányzatát (17,2 milliárd forint) csak az előbb felsorolt tételek mintegy 10 milliárd forinttal emelik.
Baka Zoltán
