Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az uniós csatlakozással összefüggésben több adótörvény változtatását tervezi a kormány. Szükséges az áfa-törvény változtatása, az EU-ban ugyanis nem fogadják el a magyar áfarendszerben jelenleg meglévő 0 kulcsot, a jövedéki adóztatásban pedig a cigaretta adótartamának jelentős mértékű emelését kényszeríti ki a csatlakozás. Vannak az adórendszernek olyan területei, ahol a kormány befejezettnek tekinti a jogalkotást, ám az EU elégedetlensége miatt elképzelhető, hogy mégis módosítani kell a törvényeken. Ide tartoznak a társasági adóhoz kapcsolódó kedvezmények, amelyekről a napokban folytatott - eredménytelen - egyeztetéseket Mario Monti, az EU versenyügyi főbiztosa és Martonyi János külügyminiszter.
Magyarország ugyanis az uniós csatlakozásig a kért kedvezményeket 2011-ig biztosítaná az igénylőknek, s csak a teljes jogú tagságtól számítva alkalmazná az EU irányelveit e téren. Ez Monti szerint elfogadhatatlan az unió számára.
Szintén az EU-irányelvekre vezethető vissza, hogy változik az osztalékadóztatás rendszere. A vállalkozásokra kivetett társasági osztalékadó, más néven a forrásadó alól most is mentesülhetnek a cégek, amennyiben erről az államközi kétoldalú megállapodásokban rendelkeznek. Az unióba lépést követően azonban a jelenleg 20 százalékos elvonást jelentő adó alóli mentesülés feltételeit egységesen kell kezelni. Ennek alapján azoknak az uniós tagállamban bejegyzett cégeknek, amelyek legalább két éven át minimum 25 százalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkeznek valamely magyarországi érdekeltségben, nem kell forrásadót fizetnie. A Pénzügyminisztérium számításai szerint ez az intézkedés 2004-ben - a teljes jogú tagság feltételezett első teljes évében - mintegy 20 milliárd forint bevételtől fosztaná meg a költségvetést.
Úgy tudjuk, akár már 2003-tól változhat a magánszemélyek osztalékadóztatása is, bár erre vonatkozóan nincs uniós előírás. A szakmai műhelyekben formálódó tervek szerint a jövőben az összevonandó jövedelembe beszámítanák a jelenleg külön adózó osztalékot, hasonlóan számos unióbeli állam adózási rendszeréhez. Az sem kizárt, hogy a mostani 20 és 35 százalékos adókulcsok is megváltoznak, de erről még csak elképzelések vannak.
Ma egy cég 100 forint nyereségéből 18 forintot elvisz a társasági adó, és ha a fennmaradó 82 forintot osztalékként kifizetik, a 20 százalékos osztalékadó - 16,4 forint - megfizetése után 65,6 forint marad az osztalékot felvevő zsebében. Az évtized közepe táján viszont már úgy nézhet ki a számítás, hogy a 82 forint után az szja-táblának megfelelő adókulcs szerint kellene adózni. A jelenlegi adótábla szerinti legmagasabb, 40 százalékos kulccsal számolva 32,8 forint lenne az adó, ám ezt csökkenteni lehetne a társasági adó mértékével, így végül 14,8 forint jön ki adófizetési kötelezettségként. A kifizetésre jogosult zsebében tehát 67,2 forint maradna, ami csaknem 2,5 százalékkal nagyobb, mint a jelenlegi adószabályok szerint számított jövedelem. Rosszabbul járnának viszont azok, akiknek a cége valamilyen társasági adókedvezményben részesül. Ebben az esetben ugyanis nem 18, hanem annál kisebb, a tényleges adófizetéssel megegyező mértékkel lehetne csökkenteni az osztalékadót. Az elképzelések azonban még korántsem véglegesek. Az adókedvezmények miatt Magyarországot ért uniós kritikákra azonban közvetett módon választ jelentene az osztalékadózás ilyetén módosítása, hiszen a tényleges társasági adótehertől függne a kifizetett osztalék mértéke.
Nem tisztázott az sem, hogy az összevonandó jövedelembe beszámított osztalék után kell-e majd tb-járulékot fizetni. Amennyiben igen, akkor a magánszemélyek rosszabbul járnának, mint a jelenlegi rendszerben. Értesülésünk szerint a szakemberek átgondolásra javasolják a jegybanki alapkamatoknak az osztalékadóztatásban betöltött szerepét is. Most a saját tőke 21,5 százalékáig - vagyis a jegybanki alapkamat kétszereséig - kifizetett osztalék után 20 százalék adót kell fizetni, az ezt meghaladó összegre viszont már 35 százalékos kulcs érvényes, amit ráadásul megfejelnek még 11 százalékos egészségügyi hozzájárulással is. A tervek szerint az osztalékadó megállapítása a jövőben elszakadna az évek során folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamatoktól, és egy fix százalékot határoznának meg.
Az APEH kimutatása szerint az osztalékból származó jövedelem 1999-ben meghaladta a 96,6 milliárd forintot. Tavaly már több mint 111,5 milliárd forint jövedelemhez jutottak az adózók osztalékágon.
Baka Zoltán
