A kormány szerint ugyan a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodnia a minimálbér összegéről, de költségvetési korlátokra hivatkozva a javaslatokat egytől egyig lesöpörte az asztalról; így végül a saját indítványának megfelelően 50 ezer forintra emelkedik jövőre a minimálbér. Idén 40 ezer forintban állapították meg ezt az összeget, vagyis jövőre bruttó 25, nettó 22,5 százalékkal emelkedhet a teljes munkaidőben foglalkoztattak legalacsonyabb bére.
A tárgyalások során a munkavállalók amellett kardoskodtak, hogy a minimálbér nettó összege érje el a 40 ezer forintot, amihez mintegy 57 ezer forintos bruttó minimálbért kellett volna megállapítani. A munkaadók szerint úgy is teljesíthető lett volna a munkavállalók igénye, ha a bruttó összegre rakódó adó- és járulékterheket a költségvetés átvállalja, illetve ha legalább 20-25 milliárd forintos alapot hoz létre a kormány a költségek kompenzálására. Az előbbi javaslatot a foglalkoztatottak érdekképviseletei is elfogadhatónak tartották. A kormány képviselője azonban a rendelkezésre álló költségvetési forrásokra hivatkozva elutasította az előterjesztést, miközben a tárgyalások során rendre azt hangsúlyozta, hogy a minimálbér összegéről a másik két félnek kell megállapodnia.
A kompromisszum végül annak volt köszönhető, hogy lejárt az a határidő, amíg a feleknek meg kellett egyeznie az összegről. A vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis ezt követően a kormány javaslata automatikusan érvénybe lép. A kabinet ráadásul kikötötte, hogy csak akkor hozza létre a kompenzációs alapot, ha határidőn belül megszületik az egyezség. A munkaadói oldal végül beadta a derekát, így a Munkaerő-piaci Alapból 15 milliárd forintos kompenzációs keret áll rendelkezésre az emelést nehezen teljesítő vállalkozások terheinek részbeni átvállalására. A munkavállalói oldal pedig eltekintett attól az igényétől, hogy szja-kedvezménnyel vagy az adómentes étkezési hozzájárulás megemelésével növeljék a minimálbér nettó tartalmát.
A minimálbér kormány által tervezett ötvenezer forintra emelése a versenyszférában foglalkoztatottak mintegy negyedét, 487 500 alkalmazottat érint, akiknek bére átlagosan 14,3 százalékkal emelkedik (NAPI Gazdaság, 2001. október 1., 1-3. oldal). A legnagyobb mértékben a halászat, a textilipar, valamint a bőripar bérköltsége nő. Az emelés nyertesei a legalább 300 főt foglalkoztató vállalkozások. Az intézkedés a vállalati szférának 36,7 milliárd forint többletterhet jelent. A Gazdasági Minisztérium korábbi számításai szerint a rendszeres pótlékokat figyelmen kívül hagyva a vállalati szféra által fizetendő többletbért szinte pontosan kompenzálja a kormányzat által a jövő évre tervezett 2 százalékpontos munkáltatói tb-járulék-csökkentés. A tárca részletes elemzésében a legalább öt alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások adatait gyűjtötték egybe.
(NAPI)
