Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány szeptember 3-i ülésén úgy döntött, hogy az almatermelőket jövedelempótló támogatásban részesíti az idei termésű alma utáni veszteségeik mérséklése érdekében, illetve tevékenységük minimális jövedelmezősége miatt. A támogatás földalapú, a termelők tehát nem a megtermelt alma mennyisége, hanem az ültetvény nagysága alapján kapnak legfeljebb 120 ezer forintot hektáronként. A termelőnek a támogatásra pályáznia kell, a kormány erre a célra a tartalék keretéből összesen 1,2 milliárd forintot biztosított, amit az agrártárca szintén 1,2 milliárd forinttal told meg jövő évi költségvetési kerete terhére.
Annak ellenére, hogy az Alma Terméktanács - az ország valamennyi almatermelőjének érdekeit figyelembe véve - a keletkezett piaci zavar kezeléséhez mintegy 4 milliárd forint támogatást tartott indokoltnak, a kormány elhatározását még üdvözölni is lehetne, ha az nem zárna ki eleve indokolatlanul és megmagyarázhatatlanul 16 megyét a támogatásból, azaz a támogatás nem csak három megyére, Hajdú-Biharra, Szabolcs-Szatmárra és Borsodra vonatkozna. Ez a különbségtétel a MOSZ szerint elfogadhatatlan, mert a piaci zavarok befolyásolására alkalmatlan, s felveti a korrupció gyanúját is.
A MOSZ szakértői szerint megmagyarázhatatlanok a támogatás igénybevételének feltételei is, amelyek közül éppen a leglényegesebb hiányzik, az alma betakarítása. Jelen állapotban ugyanis az is megkaphatja a földalapú támogatást ültetvénye után, aki hagyja az egész termést lehullani, lerohadni a fáról, s abból nem értékesít semmit. Ami pedig a támogatás 2,4 milliárd forintos összegét illeti, az szóban a tavalyi 2,25 milliárd forintnál több, valójában azonban lényegesen kevesebb, majdnem csak a fele a múlt évinek, az ígéret másik fele ugyanis - az agrártárca részéről - ennyivel csökkenti az agrárgazdaságban jövőre felhasználható keretet. A fentiek miatt a MOSZ várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul.
L. L.
