A világ kezd rájönni, hogy a súlyos terrortámadás hatására sem rendült meg a világgazdaság. Pár napnak azonban el kell telnie a reális értékelésekhez.
Ugyanez a helyzet Magyarországon is, amely a földrajzi távolság okán ugyan kevésbé érintett az eseményekben, a nyitott gazdasági szerkezete miatt azonban követi a világgazdasági folyamatokat. Ennek megfelelően semmi meglepő nem történt szerdán, a tőzsde kinyitott, a kereskedelmi bankokban normális ügyletmenet volt, sehol nem jelezték, hogy a készpénzforgalom a szokásosnál nagyobb lett volna.
- A terrorakció piaci következményeinek egyik kárvallottja mégis a magyar tőzsde, amely tovább bukdácsol, miközben más európai tőzsdék szerdán már megnyugodni látszanak. Egyes cégeknek ráadásul különösen rosszat tesz a befektetők elfordulása a tőkepiactól, a Mol például jelentősebb forrást igénylő akvizíció előtt áll. A kormány a gázüzletág megvásárlásával, illetve a külföldi befektetőnek való értékesítés jóváhagyásával hozhatná kedvező helyzetbe az olajtársaságot.
- Úgy látom, hogy a Molnak érdemes volna megfontolnia a jelen helyzetben, hogy értékesíti-e a gázüzletágat egy potenciális külföldi befektetőnek.
- Ez azt jelenti, hogy a Molnak meg kellene tartania a gázüzletágat, vagy a kormány egyedüli vevőként szóba jöhet?
- Véleményem szerint a kiélezett helyzetre tekintettel a gázüzletágnak állami érdekkörben kellene maradnia. A tárgyalások természetesen tovább folynak ez ügyben a kormánnyal.
- Visszatérve a monetáris politikára, a devizatartalékok kellő fedezetet nyújtanak, ha a kialakult állapot eszkalálódik?
- Tizenhárommilliárd eurós devizatartalék áll rendelkezésre, ami kellő muníciót szolgáltat az árfolyam-politikai kockázatokkal szemben. Egy nap tapasztalata alapján elmondható, hogy a mintegy 4 milliárd eurónyi állampapírt birtokló külföldiek sem igyekeznek szabadulni a papíroktól. Az elmúlt négy évben először az orosz fizetésképtelenség idején, illetve később a jugoszláv háború alatt is jól teljesített a magyar gazdaság, vagyis most egy földrajzilag jóval távolabbi esemény hatására sem kell hirtelen gazdaságpolitikai váltásnak bekövetkeznie. Éppen ezért a kormány makrogazdasági prognózisain, célkitűzésein egyelőre nem kell változtatni, ám meg kell várni, hogy milyen válaszlépései lesznek az amerikai politikának, mert ettől is függ, hogy milyen gazdasági klíma alakul ki a világgazdaságban a következő hónapokban.
- Az Európai Unió után az Egyesült Államok Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere. Feltételezve, hogy az amerikai gazdaság recesszióba fordul a történtek folyományaként, milyen eszközök állnak rendelkezésre az így keletkező kereskedelmi űr betöltésére?
- Az elmúlt években a magyar gazdaság teljesítményének, versenyképességének növekedése meghaladta az Európai Unióét, illetve az Egyesült Államokét. Vannak még tehát olyan tartalékaink, amelyek egy ilyen helyzeten átsegítik a gazdaság szereplőit. Az alkalmazkodó képesség egyik nagy próbája az elmúlt időszak árfolyam-politikai változásából következett. Azt megelőzően a forint árfolyama a szűkebb sáv erősebbik oldalához tapadt, vagyis a forint alulértékelt volt, tehát a gazdaság szereplői tartalékolni tudtak a szélesebb árfolyamsávon belül erős forint mellett történő gazdálkodásra. A május óta bekövetkezett változások felkészítették a vállalkozásokat arra, hogy a korábbinál sokkal nagyobb teljesítménykényszernek kitett környezetben kell működniük. Az alapvető tartaléknak ebben kell megjelennie. A másik tartalékot pedig a Széchenyi terv folytatása és szélesítése jelentheti.
- Az idén 285 milliárd forint többletbevétel keletkezik az államháztartásban, aminek az elköltéséről több-kevesebb részletességgel rendelkezik a zárszámadási törvényjavaslat. Nem gondolnak-e arra, hogy átcsoportosításokkal növeljék a védelmi kiadásokat a megváltozott helyzet okán?
- Azt hiszem nincs erre szükség. Magyarország NATO-tagként kötelezettséget vállalt a bruttó hazai termék 1,61 százalékának megfelelő védelmi célú kiadások teljesítésére, ami évente 25-30 milliárd forinttal bővülő költségvetési támogatást jelent. Ez elegendő arra, hogy Magyarország a megfelelő biztonságot tudja garantálni a polgárai számára.
Baka Zoltán
A világ kezd rájönni, hogy a súlyos terrortámadás hatására sem rendült meg a világgazdaság. Pár napnak azonban el kell telnie a reális értékelésekhez.
Ugyanez a helyzet Magyarországon is, amely a földrajzi távolság okán ugyan kevésbé érintett az eseményekben, a nyitott gazdasági szerkezete miatt azonban követi a világgazdasági folyamatokat. Ennek megfelelően semmi meglepő nem történt szerdán, a tőzsde kinyitott, a kereskedelmi bankokban normális ügyletmenet volt, sehol nem jelezték, hogy a készpénzforgalom a szokásosnál nagyobb lett volna.
- Mégis, a devizatartalékok kellő fedezetet nyújtanak, ha a kialakult állapot eszkalálódik?
- Tizenhárommilliárd eurós devizatartalék áll rendelkezésre, ami kellő muníciót szolgáltat az árfolyam-politikai kockázatokkal szemben. Egy nap tapasztalata alapján elmondható, hogy a mintegy 4 milliárd eurónyi állampapírt birtokló külföldiek sem igyekeznek szabadulni a papíroktól. Az elmúlt négy évben először az orosz fizetésképtelenség idején, illetve később a jugoszláv háború alatt is jól teljesített a magyar gazdaság, vagyis most egy földrajzilag jóval távolabbi esemény hatására sem kell hirtelen gazdaságpolitikai váltásnak bekövetkeznie. Éppen ezért a kormány makrogazdasági prognózisain, célkitűzésein egyelőre nem kell változtatni, ám meg kell várni, milyen válaszlépései lesznek az amerikai politikának, mert ettől is függ, hogy milyen gazdasági klíma alakul ki a világgazdaságban a következő hónapokban.
- Az Európai Unió után az Egyesült Államok Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere. Feltételezve, hogy az amerikai gazdaság recesszióba fordul a történtek folyományaként, milyen eszközök állnak rendelkezésre az így keletkező kereskedelmi űr betöltésére?
- Az elmúlt években a magyar gazdaság teljesítményének, versenyképességének növekedése meghaladta az Európai Unióét, illetve az Egyesült Államokét. Vannak még tehát olyan tartalékaink, amelyek egy ilyen helyzeten átsegítik a gazdaság szereplőit. Az alkalmazkodó képesség egyik nagy próbája az elmúlt időszak árfolyam-politikai változásából következett. Azt megelőzően a forint árfolyama a szűkebb sáv erősebbik oldalához tapadt, vagyis a forint alulértékelt volt, tehát a gazdaság szereplői tartalékolni tudtak a szélesebb árfolyamsávon belül erős forint mellett történő gazdálkodásra. A május óta bekövetkezett változások felkészítették a vállalkozásokat arra, hogy a korábbinál sokkal nagyobb teljesítménykényszernek kitett környezetben kell működniük. Az alapvető tartaléknak ebben kell megjelennie. A másik tartalékot pedig a Széchenyi terv folytatása és szélesítése jelentheti.
- Célzott támogatásokra számíthatnak-e az amerikai piacra exportáló cégek?
- Bár jelentős exportpiacnak számít az Egyesült Államok is, Magyarország számára az európai gazdaság alakulása a legfontosabb. Az elmúlt időszak egyik fontos tanulsága volt, hogy az amerikai gazdaság lassulása tompítottan érte az EU-t, s még tompítottabban Magyarországot, vagyis van némi felkészülési időnk az ilyen irányból érkező változások kivédésére.
- Az idén 285 milliárd forint többletbevétel keletkezik az államháztartásban, aminek az elköltéséről több-kevesebb részletességgel rendelkezik a zárszámadási törvényjavaslat. Nem gondolnak-e arra, hogy átcsoportosításokkal növeljék a védelmi kiadásokat a megváltozott helyzet okán?
- Azt hiszem nincs erre szükség. Magyarország NATO-tagként kötelezettséget vállalt a bruttó hazai termék 1,61 százalékának megfelelő védelmi célú kiadások teljesítésére, ami évente 25-30 milliárd forinttal bővülő költségvetési támogatást jelent. Ez elegendő arra, hogy Magyarország a megfelelő biztonságot tudja garantálni a polgárai számára.
Baka Zoltán
