Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Földnek szinte minden pontján mérhető globális felmelegedés - tavaly az átlagos globális felszíni hőmérséklet a Föld számos területén 0,29 Celsius-fokkal meghaladta a 30 éves átlagot - Magyarországon is érezteti hatását, itt a felszíni hőmérséklet 0,5-0,8 Celsius fokkal melegedett - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vizsgálataiból. Magyarországon a XX. században az elmúlt év volt a legmelegebb, nagyobb melegedés főként a nyugati országrészben, kisebb a keleti részén valószínűsíthető. Azt, hogy hazánk hőmérsékletében a jövőben milyen változás várható, a folyamatos melegedés irányvonalából nehéz kikövetkeztetni, jelenleg azonban kimutatható a csapadék, valamint a fagyos napok számának csökkenése - mondta Szalai Sándor, az OMSZ osztályvezetője az MTI-nek. A globális felmelegedés két részletben következett be: 1910-1945 és 1976-2000 között. Az első szakaszban a természetes okok - naptevékenység, vulkanizmus - játszottak szerepet a változásban, míg a másodikban vélhetően az emberi tevékenység, vagyis az üvegházhatást okozó gázok.
Agrártermelői szempontból összességében nem kell kétségbe esni a felszíni melegedéstől, mivel a Magyarországon termelt szántóföldi növények jó része melegigényes, az átlagtermések csökkenését, illetve a kiszáradást azonban öntözéssel kell ellensúlyozni - hangsúlyozta lapunknak Stollár András agrometeorológus. Hozzátette: 2-3 Celsius-fokos, erőteljes felmelegedés esetén már - az óceánok nagyobb párolgása miatt - a csapadékmennyiség is jelentősen nőne, ezért nem kellene öntözés, a magyarországi 0,5-0,8 fokos felmelegedésnél azonban igen. Ez elsősorban a melegigényes növényekre - például szőlő, kukorica, rizs, szója, napraforgó, paprikafélék, takarmánydinnye - vonatkozik, de be kellene rendezkedni az öntözésre a búzánál, rozsnál, borsónál, máknál is a hozamcsökkenés elkerülése érdekében, a gabona ugyanis a hűvös, nedves időt kedveli a gyepfélékkel, illetve a burgonyával együtt. Az agrometeorológus szerint a kellő öntözési többlet több milliárd forintos beruházási igénnyel járna.
Magyarországon a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) adatai szerint átlagosan 100 ezer hektáron öntöztek az elmúlt években, ami az öntözésre alkalmas terület mindössze 30 százaléka. A meliorációra, öntözésfejlesztésre idén 2,952 milliárd forint támogatást ad az agrártárca, s nem várható, hogy az összeg jövőre növekedne. Tavaly nem fogadtak be új pályázatokat a témában, csak a korábbi évek áthúzódó támogatási igényeit próbálták teljesíteni. Egyes - egyelőre el nem fogadott - elképzelések szerint az öntözési kedv fellendítése érdekében a vízhasználati díj egy részét az állam átvállalhatná a termelőktől. Ez néhány milliárd forint kiadással, konkrétan a vízhasználati díj három részéből - a készlethasználati díj, az állandó díj és a vízhasználattól függő változó díj - az első kettő átvállalásával járna. Az FVM szakértői szerint ugyanakkor az öntözésfejlesztés nem a csak fentiek miatt, hanem az intenzív termesztés elterjesztése, a versenyképes termékek előállítása érdekében is rendkívül fontos.
L. L.
