A zárszámadási törvényjavaslat szerint az önkormányzatok mind az önként vállalt, mind a kötelező feladataikat teljesítették, s biztosítani tudták intézményeik működését 2000-ben. Az már csak a számok részletesebb elemzéséből derül ki, hogy ezt saját forrásaik növelésével sikerült elérniük, a költségvetésből származó működési célú hozzájárulások, támogatások és átengedett adóbevételek aránya ugyanis mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az is megállapítható, hogy az önkormányzatok működési bevételei a tavalyi átlagos inflációtól elmaradva, 7,5 százalékkal nőttek, míg a fejlesztési, felhalmozási célokra szolgáló, privatizációból és az államháztartás más alrendszereiből érkező bevételek jócskán dinamikusabban, 35 százalékkal bővültek.
Az önkormányzati gazdálkodás összességében a nominális GDP 10 százalékára terjed ki.
A települések ismét nagyobb folyó működési bevételt értek el, mint amennyit ilyen célú kiadásaikra kellett költeniük, igaz, az eredmény több mint 22 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól. A megtakarítást javarészt a beruházásokra fordították a települések. A beruházások esetében egyébiránt kisebb boom következett be, az 1999-ben 7 milliárd forinttal nominálisan is visszaeső ráfordítások tavaly 37 milliárddal, 191 milliárd forintra növekedtek. Ebben az is közrejátszott, hogy az önkormányzatok privatizációs bevételei évek óta először ismét növekedtek - tavaly 37 milliárd forint folyt be ezekből a tranzakciókból -, ami főleg a részvény vagyon értékesítésére vezethető vissza.
A bontásból az derül ki, hogy a tervezettnél rosszabb tavalyi mérlegért elsősorban a megugró dologi célú kiadások okolhatók. Már a költségvetés tervezésekor figyelmeztettek az önkormányzatok, hogy a dologi kiadásaik fedezésére biztosított költségvetési források nem tartalmaznak növekményt 2000-re, ugyanakkor az alultervezett infláció még az előirányzatnál is nagyobb dologi kiadásokra kényszeríti az év során a településeket. Ezekre a kiadásokra végül 9,3 százalékkal többet fordítottak az egy évvel korábbihoz képest, s a növekményt szinte teljes egészében saját forrásaikból kellett fedezniük. Ekkora mértékű növekedés mindazonáltal a helyhatóságok részéről is magyarázatra szorulna, mivel a dologi kiadások jelentős részét a hatósági áras közszolgáltatások után fizetett díjak teszik ki, márpedig ezeket átlagosan az inflációtól elmaradó mértékben emelte a kormány. Nyilván a települések bevételeit csapolta meg előre nem tervezetten a tavalyi árvizek és belvizek utáni kárelhárítás és újjáépítés költsége is. Ezzel együtt is kijelenthető, hogy a deficitre vonatkozó előirányzatban kódolva volt annak tarthatatlansága.
B. Z.
