Az Igazságügyi Minisztérium szakmai tanácsadója, Nemes András elmondta, hogy a jelenlegi változások átláthatóbbá tették a zálogjoggal összefüggő jogszabályokat. Eddig például nem mondták ki egyértelműen, hogy zálogszerződést csak írásban lehet megkötni - így érvényes volt a szóbeli megállapodás is. Nem volt kellően differenciálva a kézizálogjog és a jelzálogjog intézménye közötti különbség sem. Továbbá szeptember előtt a törvény elsősorban azt részletezte, hogy a zálogjog milyen feltételek esetén vehető igénybe, arra kevesebb gondot fordított, hogy mindez milyen módon tehető meg. A Ptk.-módosítás lényegében az eddigi hézagokat pótolta.
A módosított jogszabály szerint az úgynevezett vagyont terhelő zálogjog csak a vagyon egészére, vagy pedig annak önállóan működtethető részére létesíthető, így például egy telephelyre igen, de a raktárkészletre nem. Az egyik legfontosabb változás, hogy csak ingóság szerepelhet kézizálogként, ingatlan birtokbavételére még írásos zálogszerződés alapján sem tarthat igényt a jogosult. Azt is kimondja a törvénymódosítás, hogy amennyiben kereskedelmi forgalomban a jóhiszemű vevő megszerzi az ingóságot, az arra vonatkozó jelzálog automatikusan megszűnik. A jóhiszemű vevő viszont csak zálogjoggal terheletlen ingatlanon szerezhet tulajdonjogot.
Szeptember elsejétől is változatlan az a szabály, hogy a zálogházakba betérő „eladóknak” nem kell megadniuk személyes adataikat, elég, ha a zálogszerződésre vonatkozó egyéb adatokat maga a zálogjegy tartalmazza. Nemes szerint a jogalkotó ezt a kiskaput az anonimitásukat érthetően megőrizni szándékozók érdekében hagyta meg.
Drávucz Péter
