Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A húságazat, illetve a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) néhány hónapja vállalta, hogy a húsipari exporttámogatások fenntartása fejében nem emeli kereskedelmi átadási árait a (NAPI Gazdaság, 2001. június 28. szám, 1-3. oldal). A június 1-jétől szeptember 1-jéig vállalt önkorlátozás nem tartható fenn a vállaltnál tovább, az ágazatban átlagosan legalább 10 százalékos átadásiár-emelésre van szükség az alapanyagárak és más költségek emelkedése miatt - mondta Jankó Ferenc, a Hússzövetség elnöke.
(Folytattás az 1. oldalról)
Jankó szerint a húsipar akkor sem tudott volna árat emelni a nyáron, ha ezt akarta volna, ez a törekvése visszapattant volna a kereskedelemről. A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a termelésük 40 százalékát exportáló magyar húsipari cégek jelenleg külpiaci versenytársaiknál magasabb áron, kilónként 365 forintért szerzik be az élő sertést s számítani lehet az energiaárak emelkedésére is. A magas alapanyagárat Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára szerint az okozza, hogy a sertésállomány a szabályozási gondok és a piaci árak miatt még mindig félmillióval kisebb a szokásosnál.
Az elnök úgy tudja, néhány cég már fontolgatja az áremelést. A VHT azt szeretné, ha az új termelői árak nem jelennének meg teljes egészében a fogyasztói árakban, az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a kereslet nagyon árérzékeny. Ennek érdekében a VHT hamarosan tárgyalást kezdeményez a kereskedelmi láncokkal, mert a húsosok úgy vélik, hogy „van még tartalék” a kereskedelemi árrésben. Kartellszerű áremelésre, illetve egyes kereskedelmi láncokkal kötött megállapodásokra nem kell számítani, mert tavaly hasonló okokból a Gazdasági Versenyhivatal összesen 80 millió forintra bírságolt néhány húsipari társaságot.
Az állami büdzsébe 40 milliárd forinttal nettó befizető, tavaly 350 milliárd forint árbevételt és 200 millió dollár exportértékesítést elérő húságazat a jövő évre 16,1-16,5 milliárd támogatást kér az államtól, szemben az idei 9 milliárddal. Zádori László, a VHT titkára utalt arra, hogy jövőre a WTO-megállapodás miatt csökken az exporttámogatásban részesíthető termékek köre, igaz, az ágazat az árbevétel 5 százalékáig továbbra is támogatható marad. Zádori szerint elsősorban a környezetvédelmi, az állatorvosi költségeket szubvencionáló és a minőségi termelést ösztönző már jól bevált támogatásokat érdemes előtérbe helyezni. Állatorvosi költségekre 1 milliárd, állati hulladékok ártalmatlanítására 2 milliárd forintot szánnának, a minőségi támogatásra pedig 7,3 milliárd forint jutna. Ezt egészítené ki a WTO által Magyarországnak engedélyezett 3,8 milliárd forint exporttámogatás. A mintegy 600 ezer nagy súlyú - 145 kilogramm feletti - sertés felvásárlásának támogatására további 1 milliárd, szarvasmarha-támogatásra pedig 1,5-1,6 milliárd jutna.
L. L.
