Az 1994-ben vállalt WTO-kötelezettségek felülvizsgálatát kezdeményezte a Magyar Agrárkamara, mert megítélése szerint a megállapodás súlyosan korlátozza a magyar agrárexport támogatását. A megállapodás megkötése óta kritikák tárgya, bírálói arra hivatkoznak, hogy az akkori kormány nem megfelelő adatok alapján kötelezte el magát az exporttámogatás-csökkentésre. A külügyi, a földművelésügyi és a pénzügyi tárca szakértői a Pénzügyminisztérium számításai alapján most egyeztetnek - egyebek mellett a WTO- megállapodás eredeti angol szövegét is tanulmányozva - a teendőkről. Információink szerint a külügyi tárca képviselői úgy vélik, az okmányt nem lehet felülvizsgálni.
A megállapodás szerint tavaly december végéig 105 agrártermékcsoport volt támogatható, idén január 1-jétől december végéig azonban már csak 78. A PM - más vámtarifabontásból kiindulva - azzal számol, hogy a támogatható termékek száma valamivel több, mint 50.
Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) kutatása szerint az egyezség betartásával rövid távon a sertéshúsexportőrök szenvedhetik el a legnagyobb veszteséget. A leginkább veszélyeztetett termékek a szeletelt húsok, az Egyesült Államok piacára kifejlesztett dobozos és fóliás sonkakonzervek és a májkrémek. E termékek egy része csak az exportár 13-19 százalékára rúgó támogatással nyereséges, áremelkedés pedig nem várható a külpiacokon. A baromfiágazat a támogatás szempontjából előnyös helyzetben van a sertéságazattal szemben, mert kivitelének háromnegyede az unióba kerül, e viszonylatban pedig az EU-magyar agrárkereskedelmi megállapodással már kölcsönösen megszűnt a támogatás. A főbb zöldségkonzervek támogatási aránya az exportban viszonylag magas, 11-17 százalék, a konzervgyümölcsöké és a gyorsfagyasztott kertészeti termékeké alacsonyabb, 10 százalék körüli. Több, nagyobb tételű feldolgozott zöldség-gyümölcs ágazati exporttermék azonban - gurulós málna, csemegekukorica-konzerv, csemegeuborka - támogatás nélkül is nyereséges.
A WTO-tagországok többsége nem alkalmazza a direkt exportszubvenciót, a 137 országból mindössze 25 él ezzel. Az egyes tagállamok, országcsoportok nagy része így az exporttámogatás megszüntetése mellett voksol, s Magyarországnak is az az érdeke, hogy az exportszubvenciót csökkenteni kívánók táborához csatlakozzon - vélik az AKII kutatói. Magyarország fő agrárkereskedelmi partnerénél, az EU-ban ugyanis az egységnyi szubvenció többszöröse a magyarországinak. Ezért is kívánatos az exporttámogatások csökkentése, illetve az unióval folytatott agrárkereskedelem továbbfejlesztése.
Az EU tavaly kötött új megállapodásokat a közép- és kelet-európai országokkal az agrárkereskedelem további liberalizációjáról. A Magyarországgal kötött megállapodás négy listába foglalja az érintett mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket. A „két nullás” listánál kölcsönösen eltörlik a vámokat, mennyiségi megkötés nélkül. A „négy nullás” listás termékeknél mindkét fél eltörli a vámokat és az exportszubvenciókat is. A „klasszikus” lista a vámkedvezményes kvótákat alkalmazza. A feldolgozott termékek listájába tartozó cikkek vámkedvezményeit bonyolult számítással állapítják majd meg, mivel az ipari hányad vámja már korábban megszűnt, így a mostani csökkentés csak a mezőgazdasági hányad vámjának mérséklésére irányul. Az EU-megállapodás nagyobb kedvezményeket jelent, mint a WTO-egyezmény, de ezt a lehetőséget a WTO-megállapodás nem zárja ki, hiszen csak a maximális támogatásokról rendelkezik.
L. L.
Tóth Levente László