Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A privatizáció előtt álló többségi állami tulajdonú agrártársaságok közül tizenkettő került az ÁPV Rt.-től a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-hez - a Bábolna Rt. nem - a kormány 2045/2001. (III. 14.) számú határozata szerint. A jogszabály alapján az MFB Rt. 12,69 milliárd forint értékben, térítésmentesen vette át a volt állami gazdaságokból alakult társaságokat az ÁPV Rt.-től. Mivel a magánosításnak e kormányhatározat 5/c pontja szerint ugyanezen érték alapján kell történnie, az agrárcégek vagyonát külön nem mérték fel.
Mostanra az agrárcégek csaknem mindegyikében átalakult a menedzsment. A személyi változásokat Tarnóczi László, az MFB Rt. szóvivője azzal indokolta, hogy minden tulajdonos jogosult megválasztani azokat a vezető tisztségviselőket, akikkel együtt kíván dolgozni.
A társaságoknak az ÁPV Rt.-től történő átvételét követően ezért került sor a személycserékre, melyek részeként a cégek igazgatóságának és felügyelőbizottságának elnöki tisztségét az MFB Rt. munkavállalóival töltötték be. Az MFB ezen munkavállalói azonban nem vesznek részt a privatizáció folyamatában, feladatuk a magánosítás lebonyolításának elősegítése - hangsúlyozta a szóvivő.
A volt állami gazdaságok privatizációjához mindenütt létre kell hozni a kivásárlásra hivatott munkavállalói részvénytársaságot (MR), amelyek kapcsán alapvető elvárás, hogy a munkavállalók legalább 70 százaléka az alapítók között legyen, e létszámarány alatt az MFB Rt. nem köt szerződést a magánosításra. (A létszám alapjaként az átadáskor meglévő létszámadatok az irányadók.) E magas arányt az indokolja, hogy a kormány a mezőgazdasági társaságok dolgozói részére biztosítja a magánosítás lehetőségét, kívülállók a társaságok privatizációjában nem vehetnek részt.
A magánosításban részt vevő MR-ek halasztott fizetéssel - az előzetes elképzelések szerint két év türelmi idő után - vásárolhatják meg az agrárcégeket, a türelmi idő alatt azonban az esedékes kamatot fizetni kell. Az egyes agrártársaságok vételára a cégek ez év december 31-én fennálló saját tőkéjének a 60 százaléka lesz. A munkavállalók az MR-nek nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is tagjai lehetnek. Ez azt jelenti, hogy az MR-nek tagja lehet egy vagy több olyan gazdasági társaság, amelynek tulajdonosai szintén az agrárcégek munkavállalói, akik a gazdasági társaság létrehozásáról dönthetnek. Egy ilyen gazdasági társaságon belül sem lehet azonban tulajdonos olyan személy, aki nem munkavállaló a megvásárlandó agrárcégben.
A magánosítás során az agrártársaságok részvényeire kétéves elidegenítési tilalmat kötnek ki. Ezen túlmenően előírják, hogy mind az agrárcégek, mind a részvényeiket megszerző MR-ek részvényei húsz évig csak korlátozottan lesznek forgalomképesek, azaz csak a részvényesek között forgathatók. Ezzel annak a lehetőségét kívánják meggátolni, hogy kívülállók is megjelenjenek a társaság tulajdonosai között. A vagyonelemek esetleges értékesítéséből származó bevétel az agrárcégeket illeti, a részvények ellenértékét azonban a részvények tulajdonjogát megszerző MR-nek kell megfizetnie. A vagyonelemek megőrzését szolgálják majd azok a rendelkezések is, amelyek az egyes gazdaságok alapvető tevékenységének megőrzéséhez kapcsolódóan - például a tejelő tehén és anyakoca éves állományi létszámához, a tejkvóta fenntartásához - tartalmaznak előírásokat. A tervek szerint az MR-ek hozzájárulnak a társaság vagyonelemeinek gyarapításához, a likviditási helyzet javításához, hiszen előírják, hogy ezen társaságoknak alaptőkéjüket - tagi kölcsönként - az agrárcégek rendelkezésére kell bocsátaniuk.
L. L.
